A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
EMLÉKEZÉS - Domokos Tamás: Mártélyi emlékek a Martonvásári Óvodamúzeumban
um Klebelsberg Kunó-emléktáblával jelölt Erdei Iskolává és Vendégházzá meta- morfizálódásakor (2013) eliminálódtak. 5. Visszatérve Hanna Méla mártélyi korszakára, nem lehet válasz nélkül hagyni a következő plauzibilis kérdéseket: 1. Mi csábítja Mártélyra a festőművészeket? 2. Volt-e szerepe Méla néni Mártélyhoz kötődésében 11a néninek? 3. Mivel magyarázható Méla néni gyermekek felé fordulása? 1. Az első kérdésre a választ az egymás közelében lévő tájelemek kontrasztjában és a mártélyi emberek kongruenciájában kell keresni. A mentett oldalon lévő szántók és szikesek mozaikja szinte a végtelenbe nyúlik, és praktice akadálytalanul söpörhetnek végig rajta a forgószelek, zivatarok, hóviharok. A táj nyitottsága miatt ezek érkezése már messziről feltűnik, így fel is lehet rájuk készülni. A tanyák, a tanyabokrok, a pusztai gémeskutak, szélmalmok árván szóródnak szét és tűnnek el a vibráló, délibábos messzeségben. Nyáron tikkasztó a szöcskenyájak zenéje által aláfestett, árnyék után űző hőség. A rózsás ujjú hajnalok is nyugták varázsát, vízióját, attraktivitását igazán csak a festők tudják visszaadni. A pusztai ember ismeri a napnyugta ütemét és a nap korongjának lenyugvás előtti deformációját. A bennünket beborító éggömb felhői? A mártélyiak nem ismerik a cirrust, a nimbostratust, a cumulunimbust, de a Nemzetközi Felhőatlasz 10 alaptípusát sem. Ok a fenomenológia emberei, akiknek messzemenően ismerniük kell az időjárás minden elemét ahhoz, hogy tudjanak akklimatizálódni közös barátjukhoz-rosszakarójükhöz (Dialektika!). Az időjáráson kívül persze a növény és állatvilág megélhetőségükért harcoló rajai is a kohézió irányába terelik a pusztai embert, akit az empátián kívül a racionalizmus is összefogásra, vállvetésre predesztinál. Ha leereszkedünk a hullámtérbe, egy más világ, a galériaerdők árnya, a Márté- lyi-holtág, az Ányás-sziget, a természet „csendje”, a víztükör változó fényei, reflexei fogadnak bennünket, no persze néha szúnyogok muzsikája is. A település címerének attribútumai mind itt, a hullámtérben találhatók: a réti sas (Itt nem sárga a csőre!), a sárga nőszirom, a fehér fűz, a kocsányos tölgy, a bodorka. Az egykori Szentadorjánmártély halfaunája jóval gazdagabb volt a mainál, hiszen I. István a települést halászatával együtt adományozta a zalavári bencés apátságnak. Elíziumi tájon járunk, hiszen itt-ott az öreg, odvas füzek törzsén az egykor itt alkotó művészek ecsettisztításának színfoltjait lehet felfedezni. A Mártélyi Képző- művészeti Alkotótábor Egyesület pedig biztosítja, hogy Tornyai János szellemisége Mártélyon tovább éljen, és újabb ecsettisztítási foltok kerüljenek azokra a fűzfákra, amelyek termésének tokjából a nyár közeledtével kirepülő szőrös magvak a hóesés illúzióját keltik. 2. A vásárhelyi gyökerű Vekerdy/Vekerdi család polgárokat, humán műveltségű, szociális beállítottságú, radikális gondolkodású embereket nevelt, és nevel még ma is. Többek között neves író, jogász, orvos, pedagógus, pszichológus, történész került ki a családból, akikre mindenekelőtt a kreativitás volt a jellemző, és akiktől a 294
