A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
EMLÉKEZÉS - Domokos Tamás: Mártélyi emlékek a Martonvásári Óvodamúzeumban
1. Az Óvodamúzeum nagy kiállítótermében található - a kiállítás talán legérdekesebb, legtanulságosabb darabja - Hanna Méla plakátnak nevezhető, megközelítően 28X60 cm-es cím nélküli vegyes technikájú munkája, amelynek talán a következő címet lehetne adni: Felkeléstől az óvodába érkezésig (3. kép). Vekerdy Jolán5 6 1938-ra datált verse7 hét mozzanatra bontja az óvodába érkezésig a kis óvodás teendőit: nyújtózkodás, mosakodás és fésülködés, fogmosás és toroköblítés, körömtisztítás, pontos érkezés az iskolába. A művésznő az eseménysor hét cselekvése közül ötöt az előtérbe, kettőt a háttérbe helyez. A 2. világháború előtti szanitereket látunk a plakáton: belül fehér, kívül kék zománcozott mosdótálat és vödröt. A Hódmezővásárhelyhez tartozó Mártélyon még csak hírből ismerték a fürdőszobát és a mosdókagylót. Viszont meglepő, hogy kislány a korabeli szokás ellenére hálóing helyett pizsamát visel. A kis óvodáslány öltözete - a dekorativitás fokozása céljából - nem felel meg a logikailag elvárhatónak, hiszen a fogmosást és toroköblítést piros kockás, a körömtisztítást kék, az óvodai megjelenést piros pöttyös ruhában ábrázolja Hanna Méla. Az általános viseletként használt kötény is variálódik, ha színben nem is, de szabásában igen. Az iskolai kötényből már kilóg a zsebkendő. A zokni sem változatlan, a masni pedig csak körömtisztításos fázisban jelenik meg először. Varietas delectat. A plakát üvegezett és keretezett. Végezetül el kell mondanom, hogy a festményen is érződik, de facto láthatóvá válik a „fordulat éve.”8 Hanna Méla az „lMÁDKOZOM”-ot „NYÚJTÓZKODOM” -ra változtatta (4. kép), közben négy betű megúszta az ideológiai indíttatású metamorfózist. A festményen alig vehető észre a két kéz pozíciójának megváltoztatása, annyira művésziesen sikerült az újra alapozás és az átfestés. Végezetül fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a plakát kék ceruzás kerete - a művésznő szokásának megfelelően - nem vonalzóval, hanem szabad kézzel készült! 5 Vekerdy Ilona óvónő 1919 és 1940 között irányította a mártélyi óvodát, majd 1957-es nyugdíjazását követően még néhány évig Hódmezővásárhelyen végezte áldozatos munkáját. 6 Harcsa Tibomé kérésére Vekerdi Irén (*1924 Hódmezővásárhely, f ?,) a család óvónőiről három kéziratot készített, szerkesztett: a/ Vekerdy Jolán: Versek, jelenetek kicsinyeknek (Hódmezővásárhely, 1936, Lsz: 5554.) b/ Vekerdy Ilonka (1894-1981) Mártély első óvó nénije (24 oldalas spirális főzésű, hely és idő megjelölés nélkül, Lsz: 5555) c/ Óvónők egy családban (Szegeden, 1993-ban készült 71 oldalas vajszínű kartonlapra gépelt kapcsos kézirat. A család hat óvónőjének életrajzához és értékes óvodatörténeti ismeretekhez juthatunk). Ezek a képes kéziratok az Óvoda Múzeum féltett kincsei. 7 Vekerdy Jolán (1892-1967) 1936-os évszámmal ellátott füzetében ez a vers nem szerepel. 8 Az oktatási intézmények államosításával foglalkozó 1948. évi XXXIII. tv. rendelet megjelenése és azt követő történések után kapta 1948 ezt az epitheton omanst. 292
