A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

EMLÉKEZÉS - Korody-Paku István: Kiegészítések Endre Béla művészetéhez

ja már csak őket, dúdolja amikor az unokái bántják, vagy valami gyogyi [gyogyós] vénasszony emlékezik rájuk.”11

„Az igazi magyar nóta a sóhajtásból születik. Azok a legszebbek, amelyek a pusztákról, a vadvirágos pusztákról, rétekről hajt be a szellő a város zajába. Minden készség nélkül születik ott a nóta a Nótás Szabókban valami nagy érzésre.

12

Akiből kipattant, tán észre se vette, hogy nótát csinált.”

Endrénél a festés összefonódott a hegedüléssel: „Ha a kép foglalkoztatta Bélát, akkor a hegedűt vette elő, és míg muzsikált, azalatt a készülő képet festegette gondolatban, állandóan az állványon lévő képre nézve.”13 Hegedűjével tréfás mutatványokra is képes volt: „ Lóri [Plohn] és Endre Béla sokszor szereztek élvezetet komoly muzsikájukkal művész-barátaiknak. Mikor pedig mókázni való kedvük volt, zenebohócoknak való mutatványokat produkáltak... Endre Béla pl. háta mögött tartotta a hegedűt, meg a vonót és úgy muzsikált.”14

Repertoárjáról is szó esett egyik édesapjához írott levelében: „(...) az egyik páter kezembe adta a hegedűmet és felkért, hogy játsszam. Játszottam hallgató magyar nótákat, csárdásokat (...) elkezdtem imitálni a magyar cigányt, (...) a Rákóczi után meg arra kértek, hogy mentül előbb tartsunk újra egy ilyen kedves soiréet. Róma 1895. nov. 20.”15 A hegedűvel való zenei aláfestést mind üdvözlő beszédeknél, mind a saját szerzeményű népszínházi darab estében alkalmazta: „Egyik este Plohnéknál az udvaron muzsikálgattunk. A mindig elemében lévő Kacziány [Pestről lelátogató festőművész] hálálkodó beszéddel udvariaskodott a háziasszonynak, amit Endre Béla zenével festett alá. Tetszett mindenkinek a beszéd és zene ilyen harmonikus találkozása.”16 „(...) eljátszottak az Endre Béla által írt, műtermi életet bemutató darabot. A darab hangulatosan végződik: vacsora után besüt a holdvilág a műterembe, a lánya elalszik, a művészek elgondolkoznak. Endre Béla előveszi a hegedűt és játszik. A zene hangjára a modell jön szép kosztümben, ki Béla muzsikájára táncolni kezd mire a függöny összecsapódik.”17 Kiss Lajos, Endre Béla és Várady Gyula hármasban is húzta a nagy népművészeti kiállításon 1904. augusztus 14-én: „Mi meg, akik muzsikálni tudtunk, elővettük a hegedűt, Várady a kisbőgőt és rázendítettünk a kuruc nótára: Hej, de régen volt, de soká lesz... Csaptunk olyan zenebonát, hogy a hurcolkodást végző emberek mind nagyobb számban nyomultak befele.”18

Endre Béla feleségének, Török Zsófiának énekléséről mind Kiss Lajos, mind maga a festő is megemlékezett:” Zsofka olyan szépen tudott dalolni magyar nótát, hogy valósággal megbabonázta, elbűvölte a legigényesebb hallgatóit is. Kitüntetés 1 2 3 4 5 6 7 8

1 Có 65b.

2 Có 65a.

3 KISS Lajos 1956. 136.

4 Op. cit. 88.

5 Op. cit. 61.

6 Op. cit. 118.

7 Op. cit. 189.

8 Op. cit. 116.

281