A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
így ment egy évig télben és sárban Te tudod, hazug hírt nem verek S a bevonuló győztes csapat láttán Apja holttesténél tapsolt egy gyerek. Azt is tudod, hogy puskám ki nem lőttem. Ember miattam nem pusztult soha. Üres fegyverrel álltam a vártán És sok üggyel-bajjal így értünk haza. Úgy látszik, hogy nem is voltam méltó Hogy fegyverrel védjem a hazát Újabb parancs jött s így került karomra Sárga szalag s vállamra lapát. A szalag nehéz volt, a csákány könnyű S a bánásmód embertelen De állottam itten is a harcot S az óráról azt hittem végtelen. íme; ennek is vége van egyszer S újra hazaindul a vonat Várjál párom a kisállomásnál Szeress nagyon s ne kérdezz sokat. Aztán vigyél ki a gyümölesösbe Az almák, a méhek, a pulik közé Csak embert ne lássak édes Párom Mert csömöröm van most és örökké. Fürössz meg hűséges lelked fürdőjében S ketten együtt nézzük október egét Mert sok volt az emberből hidd el sok volt Míg lekopik rólam vér, könny és szemét. A hajmáskéri munkaszolgálatos táborból írt 3. episztola verzója (NL VK HGY Galyasi-hagyaték) 213
