A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

több sors- és hittársa. Miután részletező feljegyzést a következő néhány hónapról sem hagyott hátra, csak a délvidéki hadiesemények nagyvonalú szakirodalmi feldolgozására támaszkodhatunk, figyelmen kívül hagyva a korábbi közleményekből a magyar fél baloldaliságát, antifasiszta ellenállását hangsúlyozó elemeket. Kisebb, valósághű résztanulmányok csak 1989 után jelenhettek meg, ritka kivétel Nagybaczoni Nagy Vilmos 1986-ban újra kiadott visszaemlékezése, de a minket érdeklő balkáni háborús eseményeket ő sem részletezi: „Azokból a német hadosztályokból, melyeknek a Balkánon levő Weichs-hadseregből kellett volna a Duna-Száva mentére beérkezniük, egyetlenegy sem futott be. Ez természetes is volt. Ott a közlekedési viszonyok a rendkívül erőteljes partizántevékenység miatt bizonytalanná váltak. A szétszórtan alkalmazott német hadosztályok összevonása és a Duna-Száva vonalra való felszállítása nagyon nehéz volt. így a szovjet csapatok akadálytalanul előnyomultak Jugoszlávia felé. Elfoglalták Belgrádot, és a Dunán átkelve, az Erdélyben előretörő csapatokkal együttműködve, hatalmukba kerítették a Bánságot. A Tisza vonalát úgyszólván puskalövés nélkül léphették át. Szeged és Bácska is kezükbe került.”77

Szenttamás és Ujverbász mellett Újvidéken teljesített őrszolgálatot a hódmezővásárhelyi zászlóalj három őrszázada, a munkaszolgálatos századok erődítések, repterek, frontvasutak, tankelhárító sáncok építésén utászszázadok alá rendelve dolgoztak.78 Szemközt, a Duna túlpartján, a horvátországi Péterváradon, német katonák állomásoztak, az összekötő vasúti híd közepén húzódott az országhatár. A viszonylagos nyugalomnak március 19-én, Magyarország német megszállása napján, fegyveres konfliktus vetett véget, „a magyar katonai vezetés tervén kívül” fegyverezték le a magyar őrséget a németek, majd a Wehrmacht lerohanta Újvidéket. Az eseményről el nem tagadható, száraz adatokkal szűkszavú jelentés készült. 79 Galyasi szökésének jelölt napja ugyanahhoz a muszos alakulathoz tartozását, és nem újvidéki állomásozásának végső időpontját jelöli, nyilvánvalóvá teszik ezt a hadiesemények. Szeptemberben az ellenséges offenzíva miatt a határvadász és az őrszázadokat összevonva harcoló csapatot szerveztek. A szovjet haditerv kezdettől fogva nagyszabású átkaroló hadműveletben gondolkodott, Ivan Efimovics Petrov vezérezredesnek északról, Malinovszkij és Tolbuhin marsalloknak a Kárpátokban húzódó védőállásokon kellett áttörni. Délvidéken, ahol kisebb erők koncentrálódtak, az ellenség feltartóztatására Szenttamásnál épített ki védelmi állásokat a német-magyar szövetség. A honvédvezérkar a Tisza és a Duna vonalán remélte megállítani az orosz támadást, ezért még szeptember folyamán Szentesnél, majd októbertől Solt térségében

77 Nagybaczoni 1986. 280-281. p.

78 MAKÓ-KATONA 1991.20. ; MAKÓ 2009. 130-131.; MAKÓ-SZIGETI 2014. 27-30. p.

79 CSONKARÉTI Károly: Adalékok Magyarország német megszállásának történetéhez. Újvidék, 1944. március 19. = Hadtörténelmi Közlemények, 1979/ 2. 276-286. p.

200