A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
Hódmezővásárhely város polgármesterének a zsidó jellegű (helyi) egyesületek feloszlatásáról szóló 14384/1944 számú rendeletéről. Ugyanebben az irattárban található egy írógéppel készült datálatlan, anonim feljegyzés, ami arról tájékoztat, hogy „Hódmezővásárhelyről szeptemberi kelettel pesti rokonoknak írt ott tartózkodó árja-párja levelében közli, hogy Hódmezővásárhelyről deportáltak írtak a következő feladási helyekkel: Wien Kabelwerke XII. Oswald Gasse 33., Gemeinschaftslager Neunkirchen 12a N. D., Wiesenbach A/D., Eggenbergen D. Erziehungsheim.”60 - Többségük idővel hazatérhetett. Esztendő múltán, hogy visszájára fordultak az események, a helyi államrendőrség politikai osztályán egyre-másra vették fel a volt rendőrkapitány igazolási ügyében született tanúvallomásokat. A beidézett Galyasi ezt mondta: „Engem is Beliczky internáltatott. Amikor legjobban dühöngött, nem rejtettem véka alá vele kapcsolatban azt a fölfogásomat, hogy az ő nagyapja még drótostót61 volt akkor, amikor az én nagyapám, Józsa [Singer] Lajos már ismert vásárhelyi városi tisztviselőként dolgozott. Most utólag csak ezt fűzöm az egészhez: Beliczky vehetett volna legalább annyi fáradtságot, hogy megtanuljon magyarul, ha egyszer magyar költőket és írókat intemáltatott.” A szeptember 11-én tartott népbírósági tárgyaláson a vád egyik tanújaként mindezt kiegészítve ismételte el: „1942 márciusában indult meg Beliczky Kálmán részéről ellenem a hajsza. Ekkor felszólított, hogy igazoljam 60 napon belül magyar állampolgárságomat. A rendőrségen tiltakoztam ez ellen a nevetséges belém kötés ellen, kijelentve, hogy száz évre visszamenőleg tudom igazolni őseimnek hódmezővásárhelyi, illetőleg szegedi származását. A felszólítást nem vettem figyelembe, és 5 hónap elteltével sem igazoltam állampolgárságomat. Néhány hét múlva a vásárhelyi rendőrség kiutasító végzést hozott ellenem, melynek értelmében december 6-án feleségemmel együtt (aki keresztény származású), el kell hagynom Magyarország területét. Nem vettem figyelembe ezt a komolytalan véghatározatot, és nem mentem sehova. Az ország területéről nem toloncoltak ki, de vissza sem vonták a véghatározatot. Ebből is látszott, az ügy komolytalan. 1944 áprilisában dolgozni mentem feleségem gyümölcsösébe, amikor az utcán az egyik államrendőrségi detektív megfogott, és a rendőrségre előállított. Megkérdezés nélkül elvittek a fogdába, ahonnét csak akkor vezettek Zágon tanácsos elé, amikor már készen volt az intemálási véghatározatom Beliczky Kálmán aláírásával. Indoklás az volt, hogy feltehetően kommunista magatartású vagyok, így általam a mai társadalmi rend veszélyeztetve van. Április 20-án több helyi internálttal együtt elvittek a sárvári internáló táborba, ahonnan 60BRAHAM 1977. 2. k., 691-696. és 1358. p (6. függelék). - a szegedi „kapitány” bizonyos Argermayer SS-Hauptsturmführer százados. Neve a DEGOB 3618. számú jegyzőkönyvében Angermayer; Helyzetjelentés, 1944. május 10. Szeged = Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Magyar Zsidók Központi Tanácsa (továbbiakban: MZsKT) iratai. Törzsdokumentáció. Vegyes iratok (D 8/1. mappa, 223.); A szegedi téglagyári lajstromok (1944. június 20-28.) története. A listakészítésre való megbízás. Radó beszámoló jelentése az igazolóbizottság számára (MAKO- SZIGETI 2014. 131-134. p.). Ez ennek nem publikált végjegyzete. 6lBeliczky 1884. március 14-én a felvidéki Betléren (Kassai kerület, Rozsnyói járás) született. 195
