A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

felállítását Palesztinában.” 16 A Baselben, 1897. augusztus 22. és 25. között megrendezett első nemzetközi cionista kongresszus óta (a magyarországi első 1903 márciusában volt) állandósult nemzetközi probléma felmerülhetett a Potsdamban 1945. július 7. és augusztus 2. között rendezett konferencián is. Ám a tizenhárom ülés nyilvánosságra hozott, magyarra is lefordított hivatalos jegyzőkönyvei és a zárónyilatkozat csak Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország német nemzetiségi állampolgárainak kitelepítéséről szól, amit „...rendben kell lebonyolítani, az emberiességi szempontok tekintetbe vételével.” Az ENSZ az 1947. november 29-i ülésén osztotta fel Palesztinát zsidó és palesztin területekre. A zsidóság addig is, mint sok másban, úgy a kivándorlás kérdésében sem volt egységes, csak a koncentrációs táborokba vivő úton vált homogén népcsoporttá. A hitközségi hivatalos vezetők a kivárás álláspontját képviselték, a „népiek” a kivándorlást sürgették, a vallási okokból addig azt elutasító ortodoxok pedig most, mint a túlélés egyetlen lehetősége mellett érveltek. „A tényleges menekülés egyetlen útja a Palesztina Hivatal ajtaján át vezetett volna. Bár valljuk meg: keskeny út volt ez...” - hogy mennyire keskeny, a vásárhelyi zsidók megtapasztalhatták 1940 tavaszán, mikor kivándorolni szándékozók három kis csoportját a helyi rendőrség „begyűjtötte, letartóztatta és visszaszállította illetőségi helyükre.”17

Mára ugyan ki nem derül, hogy postán, vagy ismerőssel küldte-e, esetleg Galyasi személyesen járt Orosházán, de dr. Klein Andor orosházi ügyvéd18 „dr. Galyasi Miklós barátomnak egy látogatásom emlékéül Orosháza 1941. III. 10.” szövegű dedikációval ajándékozta neki a „Hódmezővásárhely th. Város közkönyvtárának címjegyzéke” kiadvány possessori bejegyzései miatt külön tanulmányt érdemlő példányát. Első szennylapjánál a gerinchez ragasztva a jegyzéket összeállító Székely János Hódmezővásárhelyen, 1913. január 8-án írt levele Szalay Józsefhez, a belső címlapon dedikáció: „Tekintetes dr. Szalay József úrnak, közkönyvtárunk volt kezdeményezőjének, rendezőjének és vezetőjének hálája és tisztelete jeléül ajánlja Hódmezővásárhely, 1912. Székely János.” Székelyről itt fontos megjegyezni, hogy végrendeletében Zsigmond utcai házát a

lhMNL CSML HL Hódmezővásárhely thj város III. sz. Igazoló Bizottsága 640/1945. számú iratmelléklete Radó szignójával. Az idézett rész a publikált szöveg nem publikált végjegyzete. (MAKÓ-SZIGETI 2014. 131-134. p)

l7A zsidó világ atlasza = Helikon Magyar Könyvklub, Budapest, 1996. 131. p.; LANDESZMAN György-SCHWEITZER József: A magyar zsidóság a német megszállás és a deportáció kezdete közötti időszakban (1944. március 19-1944. május 15.) = A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Magyarországi zsidó hitközségek 1944. április. I. Adattár. Hungária Judaica 6. Magyar Zsidó Levéltár, Országos Rabbiképző Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport Budapest 1994. (Továbbiakban: Zsidó Adattár) - Hivatkozott rész: 16. p.; Menekülő izraeliták = NU, 1940. május 29. 3. p.

18 Életrajzát ld.: A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. II. Főszerk. SZABÓ Ferenc. MSZMP Békés Megyei Bizottsága, Békéscsaba, 1985. - Klein Andor (Orosháza, 1884. szeptember 22. - ?, 1945) Műtárgy-gyűjteménye az orosházi Szántó Kovács János Múzeum alapgyűjteménye. (II. k. 340-343. p.)

180