A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

helyzetbe hozta annak ellenére, hogy ekkor már szinte állandósultak a magyarromán határincidensek. A román mozgósítások, erdélyi csapatösszevonások miatt a magyar kormány május 10-én a szegedi V. és a debreceni VI. hadtest, valamint két gyorsdandár hadilétszámra emelése mellett döntött, a teljes Magyar Királyi Honvédséget lefedő „mozgósítási határozvány” pár héttel később jelent meg. A kormány háborús konfliktusra számított, ezért az 1., 2. és 3. magyar hadsereg hadilétszámra feltöltve (300 ezer fő) augusztus 23-án a határra vonult. A helyzetet a második bécsi döntés (augusztus 30.) fegyveres konfliktus nélkül oldotta meg.7 A nagybaczoni Nagy Vilmos gyalogsági tábornok, vezérezredes parancsnoksága8 alatt akadálytalanul bevonuló magyar egységek kötelékeiben sok-sok vásárhelyi volt.

Feljegyzésében a hadrendi szám a magyar királyi 2. honvéd hadseregparancsnokság szegedi V. hadtest V. gépkocsizó vonatosztályát jelöli. Beosztása, egyetlen fennmaradt, későbbi tábori postai levelezőlapjáról tudjuk, hogy karpaszományos gépkocsikísérő honvéd, de az ekkoriban készült, említett korábbi évkönyv 212. oldalán bemutatott fényképen is így látjuk. A Monarchia haderején belül a közös hadseregben és a magyar királyi honvédségben is voltak hadapródjelöltek, a későbbi karpaszományosok, akik az újonc legénységi állomány legalább érettségizett hadköteles-, tartalék-, vagy póttartalék-állományú tagjai közül kerülhettek ki. A monarchiakori rangjelzés a zubbony és a köpeny mindkét alkarjára varrt, felfelé csúcsosodó, centi széles szalag, közepén más-más színű fegyvernemi csíkkal, három hónap után előléptetéssel járt. A vonat, mint hadi fogalom, személy- vagy anyagszállításra menetoszlopokba rendezett teherautóval, traktorral vagy állati erővel (lóval, jármos ökörrel) vontatott szállítóeszközöket jelent. 1940 tavaszától a parancsnoki járművek kivételével minden sofőr mellé jogosítvánnyal rendelkező legénységi állományú zsidót is beoszthattak segédvezetőnek.9 A sebesültszállító oszlopokhoz egészségügyi tanfolyamot végzett szanitécek kerültek. Minden oszlophoz egy műhelykocsi, a műszaki képzettségű szerelők szolgálati helye tartozott a menet közbeni javítás, üzemanyag-ellátás

7 DUNAINÉ BOGNÁR Júlia-KANYÓ Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXIII. Szeged, 1996. (Továbbiakban: DUNAINÉ-KANYÓ 1996) 28. p.

8 Nagy Vilmos, nagybaczoni (Parajd, 1884. máj. 30. - Piliscsaba, 1976. jún. 21.) református székely köznemesi család sarja. 1905-ben végzett a Ludovikán. 1943. június 2-ig volt honvédelmi miniszter. Kétszer mondott le, mire Horthy, Mussolini és Hitler kívánságára a harmadikat elfogadta. 1965-ben a Yad Vashem intézet „Világ Igaza” elismerésben részesítette. Lásd még: HÉJJAS Pál: Megkésett riport Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget, 1974. augusztus 12. = Tanulmányok Pest megye múltjából II. k. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2007. 75-138. p.

9 KARSAI Elek: „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön” Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. 1. II. 1939. március - 1945. november. Magyar Izraeliták Országos Képviselet Budapest 1962. (Továbbiakban: KARSAI 1962)- I. XXVI., 127., 138. p.; BRAHAM, Randolph L.: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon I—II. köt. Belvárosi Kvk., Budapest, 1977. (Továbbiakban: BRAHAM 1977) I., 22., 298., 358. p.

175