A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján

létszám 8-11 főből állt. Az iskola hol jól, hol „döcögve” haladt előre. Rudnay a Zrínyi u. 63. sz. alatt lakott. Az egyik tehetséges növendéke Darvassy István (1888-1960).13

1922-től a Budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Az ő ötlete volt, hogy növendékeit nyári gyakorlatra a Dél-Alföld városaiban helyezzék el. Dr. Espersit János Rudnay ötletét elsőként támogatta. így történt, hogy Rudnay Makó után Szegedre és Hódmezővásárhelyre is elhozta növendékeit. 1925 nyarán Makón művész- telepet hozott létre, majd 1926 és 1927 között Vásárhelyen és Szegeden is. Tehát 1925 és 1927 között, ha nem is azonos években, mindhárom városban működött festőiskola.

Rudnay Gyula 1925-ben a makói nyári művésztelep vezetésével Vén Emilt bízta meg, ám a következő évben már Hódmezővásárhelyen segítette a festőnövendékeket.

Rudnay Gyula 1905. november 5-től 1907. augusztus 1-ig, majd 1908. június 9-től október 1-ig ismét vásárhelyi lakos. Több motivációt is említhetünk vásárhelyi kapcsolatához. Az itteni művészcsoport vonatkozásában ismert tény, hogy Rudnay Gyula és Pásztor János 1902-ben Párizsban együtt laktak a Hotel Turiellei- ben, illetve Vásárhelyen élt egyik unokatestvére, Várady Gyula (1866-1929) festőművész. Rudnay 1905. november 5-én érkezett a városba. A beilleszkedés gyorsan történt. A Serház téri egykori huszárlaktanya két helyiségét a művészkollektívával műteremnek közösen használták. Megélhetését több lehetőség is szolgálta. Arcképeket festett, művészi festőiskolát nyitott, freskó megalkotásában működött közre. Rudnay három évi tartózkodás után, 1908. október 18-án távozott a városból.14

Tornyai János: Nagy Bercsényi Miklós

Gróf Bercsényi Miklós (1665-1725) kuruc főgenerális jogot formált Vásárhelyhez és pusztáihoz. A város a török idők végén és a Rákóczi szabadságharc idején Bercsényi védőszárnyaira bízza magát, s a pusztákért is neki adózik. Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkészt, esperest és tudós egyházi írót idézzük, ki 265 évvel ezelőtt vetette papírra sorait:

„Földünkről a török hogy elkergettetett E város Bertséni grófnak engedtetett.”

Bercsényi 1667 és 1709 között megszakításokkal Mező Vásárhelyt, annak határait, pusztáit birtokolta. Mint „Mező Szegedi Végh Hazának Főkapitánya”, 1691. augusztus 12-i levelében a következőket írta városunknak: „Mező-Vásárhelynek, örökös városomnak megengedem, hogy a sok nyomorúság folytán, mely a kuruc

13 Károly: A hódmezővásárhelyi művészcsoport 1900-1914. Könyvpont, Bp., 2015. 196- 211.,214.

14 DÖMÖTÖR János: Rudnay és Vásárhely. Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése. A makói múzeum füzetei. 90. Makó, 1998. 189-194.

134