A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján

szántóföldek és legelők voltak a műterme”-i.' „A festéshez való eszközöket maga cipelte ki hol szekéren, hol gyalog a Mári segítségével, aki a művész jobbkeze volt.” Festményei a közvetlen élmény szülöttei.1 2 *

Az Árpád-kori Mártély 1024-ből származó okleveles adatok alapján azonos a régi „Szent-Adorján pusztáival”. Jámbor szerzetesek, telepesek, halászok népesítették be a középkori falut, amely a Tisza holt-ágával mindmáig megőrizte a régi vízi világ emlékét. Kruzslicz István Gábor a mítosszá nemesedett holtág és az ősidőktől fogva lakott település vonzásáról, szépségéről tesz említést, és kronologikusan sorra veszi a képzőművészeket és opuszaikat, akik itt leltek ihletet. Legkorábban Tornyai János és Endre Béla kerültek kapcsolatba Mártéllyal.'

Medgyessy Ferenc és Vásárhely

Medgyessy Ferenc (1881-1958) 1920-ban járt először Flódmezővásárhelyen. Pásztor János (1881 — 1945) hívta meg a majolikatelep tanácsülésére, amelynek részvényesévé válik. Elmélyül barátsága Endre Bélával (1870—1928). Kedvenc tartózkodási helye Mártély. Megfordult és támogatta a Tükör utcai művésztelepet.4 Az 1. Vásárhelyi Őszi Tárlaton (1954) bronzalkotásait láthatta a közönség, ahol átvehette elsőként a Tornyai-plakettet. Flódmezővásárhelynek adományozta 29 alkotását. Medgyessy Ferenc bronz, gipsz, terrakotta, pasztell opuszaival az első öt Vásárhelyi Őszi Tárlaton szerepelt.5

Medgyessy Ferenc kapcsolata Vásárhellyel a következő időszakra esett: 1913— 1925, 1954-1958. Barátságot ápolt Kallós Edével és Pásztor Jánossal, majd 1920 körül Endre Bélával és feleségével. Kisplasztikájának kerámia változata, portré szobrai, kút-terve, festményei, rajzai, terrakottái itteni kötődésről vallanak. 1945 után megmintázta Pásztor János Vízmerítöjének négy új kosfejét. A szobor, népszerű nevén a Korsós lány áthelyezéssel került a mai helyére, s változott az alépítmény és környezete is. László Gyula írta: „Megszerette Hódmezővásárhelyt, egyik első részvényese volt a Majolikagyámak, a húszas évektől itt égették terrakottáit. Sokszor járt Mártélyon...”6

Medgyessy Ferenc alkotói módon is sokoldalúan kapcsolódik városunkhoz. Közösségi és magánmegrendeléseknek tesz eleget. 1942-ben Móricz Zsigmond is

1 LYKA Károly: Vándorlásaim a művészet körül. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1970. 311-312.

2 LYKA Károly: Tornyai János emlékezete. Művészet, 1961. július. 3-5.

’ KRUZSLICZ István Gábor: Képzőművészek a mártélyi Tisza-parton. Tiszatáj 2006. okt. 98-101.

4 Almási Gyula Béla feljegyzése szerint a szobrászművész 44 napot töltött a művésztelepen. (ALMÁSI Gyula Béla: Évkönyv, 14.)

5 A Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás. Műcsarnok, Bp., 1979. június 8.—július 22. [Katalógus],

6 DÖMÖTÖR János: Medgyessy és Vásárhely. CSMH. 1981. máj. 31. 6.; DÖMÖTÖR János: Pásztor János szobrainak története. CSMH, 1981. aug. 25. 25., 26., 27.sz.; LÁSZLÓ Gyula: Medgyessy Ferenc (1881-1958). Corvina Kiadó, Bp., 1968. 33.

132