A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban
hadosztály kötelékében a kelet-galíciai harcokkal kezdve az orosz, majd az isonzói csatákban az olasz fronton küzdöttek. 1916 őszétől ismét az orosz hadszíntéren vetették be őket, 1917. szeptember közepén azután visszakerültek az olasz frontra. A cs. és kir. 1. lovashadosztály, hadrendjében a 4. huszárezreddel, és a 3. honvéd huszárezredet is magában foglaló 11. honvéd lovashadosztály a galíciai harctér után — részben már gyalogosítva — 1915 őszétől a Pripjaty folyó mocsárvidékén védelemre rendezkedett be. 1916 júniusában, a Bruszilov-offenzíva megindulásakor még megakadályozták az oroszokat abban, hogy ismételt támadásaikkal Galuziánál áttörjék az állást, a többszörös túlerőben lévő ellenség második nagy támadása azonban felmorzsolta őket. Az orosz offenzíva két fő, a lucki és az oknai áttörési pontja közötti arcvonalszakaszon a 2. lovashadosztály - kötelékében az ugyancsak a temesvári hadtest területéről kiegészített aradi 3. és debreceni 16. közös huszárezredekkel, állományukban szintén sok vásárhelyi huszárral - feltartóztatta a gyalogos tömegtámadásokat, és visszaverte az orosz lovasság rohamait is. Az 1916. július végén az orosz—román-erdélyi hármas határra irányított 11. lovashadosztály sikeres védelmi harcot vívott az oroszokkal és a románokkal. A szintén Erdélybe szállított 1. lovashadosztály részt vett a nagyszebeni csatában és a románok kiverésében Erdély területéről. Az orosz fegyverszünettel felszabadult hadosztályokkal együtt 1918-ban huszárjainkat is a Piavéhez vitték. Hódmezővásárhelyen, miképp általában az ország mezőgazdasági jellegű vidékein, ahol asszonyi és gyermekmunkával, valamint a nagyszámú hadifogoly munkába állításával pótolni lehetett a földművesek és a napszámosok képzetlen tömegeit, a háború folyamán a hadköteles korban lévő férfilakosság közel teljes körű igénybevételére sor került. A város összlakosságra kivetítve kapott katonaállítási arány magasan fölötte áll a volt Magyar Birodalom Ausztriát, Olaszországot és Oroszországot megelőző arányszámának, sőt túlhaladja az első helyet elfoglaló Németország katonaállítását is. A szakmailag képzetlen katonák többnyire a legegyszerűbb fegyvernemhez, a harcoló csapatok gerincét képező gyalogsághoz kerültek, mely a legnagyobb veszteséghányaddal bírt. Az innen bevonultatott mintegy 15 ezer férfi közül 2800 fönyi hadban, hadifogságban vagy a háborúban, fogságban szerzett betegségében elhalt áldozat személye vált ismertté: az országosan kimutatott veszteséghányadot meghaladóan közel minden ötödik vásárhelyi katona áldozatul esett a háborúnak. Az utóbbi évtizedekben elvégzett adatgyűjtés révén 2004- ben megjelent kötet' személyre lemenően állít emléket a város első világháborús hősi halottainak, és 2018-ban a névanyaggal kiegészült az itteni hősi emlékmű, a Pásztor János alkotta, a főtéren még 1938-ban felállított lovas szobor. Hadifogság Magyarország világháborús veszteségeiről, mint az a háború természetéből adódóan a többi hadat viselő állam esetében is elmondható, nem rendelkezünk pontos adatokkal, illetve erre vonatkozóan több számítás ismert. Az 1920-as évek de- 1 1 MAKÓ Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai. 11
