A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: Takács Ferenc iparügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság 474 D. 737 számú foglya

vidéken fellelhető ellenforradalmi, jobboldali szociáldemokratákat”, valamint információkat küldött az „imperialista kém szervezetek” számára. A Kb. 079/1950. számú, szeptember 13-án kihirdetett ítélet koncepciós jellegét jól mutatja, hogy a minősítés csupán két esetben tért el1' a vádiratban megfogalmazottaktól. A tárgyalásba katonai szakértőt is bevontak, aki úgy foglalt állást, hogy a vádlottak által kiszolgáltatott adatok katonai titkot képeztek, melyek kiszolgáltatása súlyosan sértette a magyar állam és a honvédelem érdekeit. Végül tizenegy vádlott életfogytiglani, hét 15, három 12, az egyetlen hölgy pedig 10 év fegyházbüntetést kapott. E súlyos büntetések mellett valamennyien mellékbüntetésként 10 év hivatalvesztésre, meglévő katonai rendfokozatuk lefokozására és politikai jogaik gyakorlásának 10 éves időtartamra való felfüggesztésére, valamint teljes vagyonelkobzásra ítéltettek. Takács Ferenc a per XIV. rendű vádlottjaként — mondhatni „mellékszereplőként” — 12 év fegyházbüntetést kapott12 13, melyet az 1946. évi VII. te.14 1. §-ának 2. bekezdése alapján a „népi demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette”, valamint az 1930. évi III. te. 60. §. 1. bekezdés 2. pontjába ütköző és a 61 §. rendelkezése szerint minősülő „folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette” miatt szabtak ki rá. Szeptember 20-án a Katonai Főtörvényszék dr. Bajor László

főtárgyaláson ennek tagjaiként Kéthly Annát, Valentiny Ágostont, Györki Imrét, Révész Andrást, Bittmann Istvánt és önmagát nevezte meg. Az ügy felülvizsgálata idején, 1956. április 2-i kihallgatásán már azt vallotta, hogy a hatos bizottság létét azért ismerte el, mert Faludi Ervin ÁVH-s főhadnagy megverte. Elismerte, hogy a felsoroltak 1949 tavaszától néhány hetente valóban találkoztak hol egyikük, hol másikuk lakásán. Ezeken az összejöveteleken bár aktuális politikai kérdéseket is megvitattak, de szervezkedést nem folytattak. 1956 áprilisában ugyanezt vallotta Bittmann István és Kéthly Anna is. In: HTL XI. 1. Katf. 1957. 0084/1. 3. d. A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma Kálmán József és társai vizsgálati dosszié. 1950-es bírósági anyag I. kötet. A fotárgyalás jegyzőkönyve, 1950. szeptember 12-13. 72. és A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai per felülvizsgálati anyaga 16-17., 70., 91.

12 A bíróság úgy találta, hogy Takács Ferenc által iparügyi miniszterként 1945-ben Edward J. Cerniuk „amerikai kémnek” átadott ipari adatok az állam érdekeit súlyosan nem sértették. Feltehetően ezért kapta az egyik legenyhébb büntetést. Ezenkívül Király Géza XXI. rendű vádlott esetében a demokratikus államrend elleni összeesküvés szervezése helyett cselekményét "csupán" a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvételnek minősítette. Bővebben Id. HTL XI. I. Katf. 1957. 0084/1. 3. d. A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai vizsgálati dosszié. 1950-es bírósági anyag. I. kötet. Budapesti Katonai Törvényszék. Kb. 079/1950. ítélet. 24.

13 Az 1950-es peranyag eredetiben nem maradt fenn, az 1956-ban indult felülvizsgálati eljárás anyagai között viszont a kihallgatási jegyzőkönyvek, a vádirat és az 1950. szeptember 13-án hozott ítélet másolata is megtalálható: HTL XL I. Katf. 1957. 0084/1. 3. d. A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai vizsgálati dosszié. 1950-es bírósági anyag I. kötet. Budapesti Katonai Törvényszék Kb. 079/1950. sz. ítélet, 1950. szeptember 13. 3-24. és Budapesti Központi Katonai Ügyészség Kü. 0218/1950. sz. vádirat 25- 47., valamint Budapesti Katonai Törvényszék Kb. 079/1950. sz. A főtárgyalás jegyzőkönyve, 1950. szeptember 12-13. 70-101., 105-107.

14 1946. évi VII. törvény a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről.

116