A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

szeretne valamennyi közép-európai néppel. „Hisszük, hogy a szocializmus és a magyar szabadságeszme az eljövendő közép-európai egység kovásza lesz”— fogalmazott.

Az utolsó két pontban javasolja, hogy a rendkívüli pártkongresszus küldjön ki bizottságot azzal az utasítással, hogy tizenöt nap alatt dolgozzon ki részletes akció- programot, amely részletesebben szólna a földkérdésről, az ipari és mezőgazdasági szociálpolitikáról, a szellemi foglalkozásúak érdekvédelméről, a szövetkezeti kérdésről, az önkormányzatiságról, illetve a kultúrpolitikáról, benne a népnevelésről. Végül ismételten felhívja a figyelmet a pártvezetés felfrissítésének szükségességére.75 Az 1939. január 29-i XXXII. kongresszuson a beadványt lesöpörték az asztalról, és többen - köztük a zsidó származású vezetők kényszerű lemondása után megerősödött hatalmú Peyer Károly - rosszallásukat fejezték ki Takács felé, illetve, ahogy Marjanucz László fogalmaz: Takács-ellenes közhangulat alakult ki.76 Ez az ügy nem jött jól Takács Ferenc számára a választások előtt. Feltételezhető, hogy Karácsonyi Ferenc a kongresszuson történtekről értesülve kezdte meg intrikáit Takács ellen.

Takács veresége az 1939. évi választásokon

Pintér István felhívja a figyelmet egy érdekes kapcsolódási pontra: a népi írók és a Márciusi Front vidéki szervezkedése főleg a Takács és Erdei által irányított tiszántúli területeken folyt, ami az írók és a politikusok közötti kapcsolatokra utal. Pintér nem járt messze az igazságtól, mert valóban folyamatos volt a kapcsolat Takács és a népi írók között. Ezt erősíti a politikus levéltárban őrzött iratanyaga, továbbá feleségének visszaemlékezése egy későbbi eseményre is: 1939. június 29-én, Makón, illegális körülmények között, egy, a Maroson lévő kompon alakult meg a Nemzeti Parasztpárt. Az eseményen, édesapjával és fivérével együtt Erdei Ferenc, továbbá Szabó Pál, Veres Péter, Kovács Imre és Nánási László mellett vendégként a kisgazda Hajdú-Németh Lajos és a szocdem Takács Ferenc is részt vett.77

Takács Ferenc ekkortájt már nem volt képviselő. Az 1939. május 28-i választásokon vereséget szenvedett. A sajtóban megjelent hírek szerint a Magyar Élet Pártja országos előretöréséből Vásárhely is kivette a részét, emellett új politikai alakulatként a radikális jobboldali Nemzeti Front is sok szavazatot vett el az ellenzéki pártoktól. A Nemzeti Front helyi jelöltje a régi vásárhelyi gazdacsaládból származó

75 Takács Hódmezővásárhelyen, 1938. november 16-án kelt memorandumát és a Kossá Istvánhoz írt, november 29-én kelt levelét ld.: Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 658. f. 5/202. ő. e. idéz belőle: PINTÉR István 1980. 174.

76 PINTÉR István 1980. 184., MARJANUCZ László: Egy szociáldemokrata politikus pályája. Délmagyarország, 1983. dec. 10. 8.

77 TAKÁCS Ferencné: Takács Ferenc életrajza. Kézirat, Hmvhely, 1980. (CSML HL Kézirattár 630.) Idézi: LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKl Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hódmezővásárhelyi szervezetének története. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2012. Szerk. KOVÁCS István, PRESZTÓCZKI Zoltán. Hmvhely, 2013. 171.

110