A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Adattár - Kovács István: Helyesbítések, kiegészítése és új szócikkek a Hődmezővásárhelyi életrajzi kalauz című könyvhöz
zik ki. 1989-től főiskolai tanár. Tagja a Magyar Történelmi Társaságnak. Kutatási területe a neveléstörténet és a XIX. századi magyar politikatörténet. F.m.: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovits Péter politikai pályája = Dél- Alföldi évszázadok. 4. Békéscsaba-Szeged, 1988.; Kossuth Lajos és a hódmezővásárhelyiek 1848-1849-ben. Hmv, 1998. (Vásárhelyi Téka, 12); A város lakói a polgári forradalom és a szabadságharc idején. A református főgimnázium = Hódmezővásárhely története. 2. köt. Hmv, 1993.; A meggyőződés és a kötelességteljesítés embere. Emlékezés Szeremlei Sámuelre” = Honismeret, 1987. 5. 6-8. Irodalom: Hódmezővásárhely jeles tudósai. Bp., - Hmv, 2000.; Hódwiki VECSERI MÁRTA, SIMON TAMÁSNÉ (*Szentes, 1950. nov. 4. tSzentes, 2015. dec. 27.) tanár, könyvtáros. A JATE-n szerez bölcsészdiplomát. 1987 előtt a szentesi Horváth Mihály Gimnázium könyvtárosa, majd a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában tanít. 1997-ben kerül a BGRG-ba, 1998-tól 2004-ig igazgató. Vezetése alatt lesz önálló kollégiuma az iskolának. Nyugdíjazása után a Csongrádi Református Egyházmegye szakelőadója, jegyzője és levéltárosa. Forrás: SZKK; Vasarhely24, 2016. jan. 4. VEKERDI JÓZSEF (*Debrecen, 1927. aug. 8. Bp., 2015. szept. 28.) Széchenyi- díjas nyelvész, indológus. A nyelvtud. kandidátusa. Az ELTE-n végez Eötvös-kollégistaként. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt háromévi börtönbüntetést kap. Ezt követően 1960 és 1963 között a Chinoin gyár segédmunkás. Szabadulása után az OSZK munkatársa. 1992-93-ban az Eötvös Kollégium igazgatója is volt. 2002 és 2008 között az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában óraadó tanárként szanszkrit szövegolvasási gyakorlat órákat tart. A világirodalmi Lexikon főmunkatársa. Apja V. Béla tanár, író, nagyapja iß. Vekerdy Nagy József vezérigazgató, dédapja id. Vekerdy Nagy József rektor, testvére Vekerdi László orvos, irodalom- és tudománytörténész. F.m.: A cigány népmese. Bp., 1974.; A magyarországi oláh cigány nyelvjárás mondattana. Bp., 1974. (társszerzővel).; A magyar cigány nyelvjárás nyelvtana. Pécs, 1981; Cigány nyelvjárási népmesék. Debrecen, 1985. Magyarországi cigány nyelvjárások szótára. Bp., 2001. Irodalom: MNL; UMIL; KK 2000; 18. kötet. Bp., 2004., Babos Antal: Elhunyt Vekerdi József = www.mta.hu VERESS ISTVÁN (*Sarkad, 1775. jan. 20. tHmv, ?) tanító. 1810-ben kerül Vásárhelyre a belső-tarjáni második leányiskolához (Zrínyi és Veres utca sarok). Kiss Bálint szentesi esperes szerint az ő nevét őrzi a Veres utca. Fia Vöröss (Veress) Zsigmond tanító, unokái Vörös Lajos tanító és Vöröss Sándor árvaszéki elnök. Forrás: Fejérváry József 1929.; Béres Dezső: Bűnösök és férfiak = Szeremlei évkönyv, 2017. ZSOLDOS PÉTER (^Orosháza, 1920. szept. 2. fOrosháza, 1984. ápr. 18.) kardvívó, közgazdász. A középiskolát a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végzi. Itt ismerkedik meg a vívással Banga Sámuel tanítványaként. 1939-ben Csongrádon a középiskolások tankerületi döntőjén a Patzauer Sándorral, Török Józseffel és Lóránt Györggyel alkotott kardcsapat győz, véglegesen elnyerik a vándordíját, egy arany kardot. Budapesten a Közgazdasági Egyetem hallgatójaként I. osztályú minősítést szerez. 1953-tól a Csongrád csapatában vív és csapatban a Magyar Népköztársaság bajnokságán 4. helyezést ér el. 1955-ben tagja a bajnokságot nyert kardcsapatnak, amelyben rajta kívül Gerevich Aladár, Palócz Endre, Berczelly Tibor vív, később a Szófiában szereplő válogatottnak is. 1959-ben megalapítja a vívó szakosztályt Orosházán, amely 2006 óta a nevét viseli. A Magyar Vívó Szövetség Vidéki Bizottságának tagja és a Békés megyei Vívó Szakszövetség elnöke. Forrás: http://www.zspove.hu/?a=nevadonk 359
