A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Adattár - Kovács István: Helyesbítések, kiegészítése és új szócikkek a Hődmezővásárhelyi életrajzi kalauz című könyvhöz

hadifogságból való hazatérése után a szőlős­gyulai gyülekezet választja lelkipász-torává. 1958-tól haláláig a kárpátaljai Salánkon lelkész. Forrás: In memoriam id. Lajos Mihály = http://www.karpataljalap.net/?q=2001/05/18/ memoriam-id-lajos-mihaly LEHOTA DEZSŐ (*Szeged, 1919. aug. 7. Szeged, 2015. júl. 15.) hegedűművész, koncertmester. Zenei tanulmányait, szülei ösztönzésére, Vásárhelyen, a Fazekas Zene­iskolában kezdi, majd a Szegedi Konzerva­tóriumban folytatja Budaházi-Fehér Miklós mentorsága alatt. 1937-ben Budapesten megkapja a BM Szimfonikus Zenekar kon­certmesteri állását. Zenei tanulmányait a háború miatt csak 1950-ben fejezi be. 1955- ben költözik Kaposvárra, ahol a Liszt Fe­renc Zeneiskola tanszékvezető tanára. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán intézeti tanárként is oktat. Oktatói tevékenysége mellett a kaposvári Csiky Gergely színház karmestere. 1982-től Németországban a Rajna-pfalzi Filharmonikus Zenekar kon­certmestere. 1998 szeptemberében vonult végleg nyugdíjba és költözött haza Magyar- országra. Forrás: Felletár Béla: A Csík utcától Ludwigshafenig = VCSMH, 1986. máj. 26.; Wikipédia; FIM LELE FERENC (»Földeák, 1894 f?) asztalosmester. 1911-ben kerül Vásárhelyre, ahol Radics István segédje. A háború után Bíró József műhelyének üzletvezetője. 1922-től önállóan dolgozik, faipari üzeme a Teleki utcában. 1944-ben a román meg­szállók igénybe veszik üzemét, és koporsó­kat készítenek. Elmenekült Vásárhelyről, Budapesten a Lingel Bútorgyárban dolgo­zik. 1945-ben hazatér, de 1948-ban az üze­met először a szövetkezet részére veszik igénybe, majd amikor ez feloszlik, a helyi állami építőipari vállalathoz kerül, ahol már csak művezető saját üzemében. Innen megy nyugdíjba. Fia Lele Dezső gépészmérnök. Forrás: Fejérváry József 1929.; Tóth Sándor: Lele Dezső élete és munkássága. Bp., 2014. LUDESCHER LORÁND (*Vitka, 1925. szept. 4. fVitka, 2012. aug. 27.) gyógype­dagógus. Szakoktatóként és gyermekfel­ügyelőként Vácon kezdi pályáját a Siketné­mák Intézetében. 1958-tól Tarhoson tanít fogyatékos gyerekeknek kézi szövést. 1964- től 1969-ig a makói Foglalkoztató Iskolában a diákotthon vezetője. Innen kerül Vásár­helyre, ahol 17 évig, nyugdíjazásáig a Nagy Sándor Utcai Kisegítő Iskola igazgatója. Irodalom: Egyszer volt, hol nem volt iskola... Hmv, 2013. MAJOR KLÁRA, SZÉCSI JÁNOSNÉ (*Hmv, 1942 Hmv, f2005) óvónő. Pályáját a Malom utcai Óvodában kezdi. 1970-ben az Oldalkosár Utcai Óvodába kerül, ahol később vezetőhelyettes. 1980-ban a részt vesz a Brunszvik Teréz (korábban Árpád utcai) Óvoda beindításában. 1986 és 1999 között az óvoda vezetője. Irányítása alatt vezetik be a Freinet- és a Montessori-peda- gógiát. Forrás: Francisztiné Molnár Erzsébet 2015/1. MÉSZÁROS EMMA (*Hmv, 1929. júl. 27. fHmv, 2015) zongoraművész, zongora­tanár, főiskolai docens. A Református Le­ánygimnázium tanulójaként Németh László és Szabó Magda is tanítja. Évtizedekig a Szegedi Főiskolán tanít. 1956-tól 1997-ig aktívan részt vesz a tanszék koncertéleté­ben. Önálló zongoraesteket ad Beethoven, Liszt, Debussy műveiből, rendszeres kísérő­je a tanszék énekművészeinek és hallgatói­nak. 1996 és 2005 között a vásárhelyi Pé- czely Attila Zeneiskola művésztanára. Irodalom: SZTF: Szegedi Tanárképző Főiskola 1873-1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. Szeged, 1998.; Szívesen beszélgetek el azzal, aki hozzám sze­gődik" = Németh László univerzuma. Ponti­culus Hungaricus, 2002. okt. NAGY ERNŐ SÁNDOR (*Hmv, 1926. nov. 2. fÚjpest, 2013.) festőművész. Művé­szeti magániskolában tanul festeni, mesterei Barcsay Jenő és Szentiványi Lajos. 1948-tól Budapesten él. Tanulmányutakat tett a kör­nyező országokban, valamint Svájcban, 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom