A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája

lita egyház helyett az unitárius egyházat választotta. Dr. Ormos Jenőné Abeles Klára háztartásbeli 1911-ben vette fel az unitárius vallást, tanúi pedig nem mások voltak, mint Boros Áron kántortanító és Kovács József téglagyáros. A zsidótörvé­nyek keletkezése idején ugyan Barabás István már régóta Budapesten szolgált, mégis érdekes és ide kívánkozik az a megállapítás, hogy ebben az időszakban - a levéltári iratok tanúsága szerint - Hódmezővásárhelyen csak egyetlen zsidó vallású személy tért át az unitárius vallásra. Guttmann Erzsébet háztartásbeli 1941-ben hagyta el az izraelita egyházat, s egyik tanúja dr. Ormos Pálné, a vásárhelyi unitá­rius egyházközség gondnokának felesége volt.89 Józan Miklós püspöki vikáriust 1941. június 29-én, a marosvásárhelyi zsinaton a visszacsatolt észak-erdélyi területek és Magyarország unitárius püspökévé válasz­tották, így a Budapesti Unitárius Egyházközségben lelkészválasztásra került sor. Az 1941. november 30-án tartott keblitanácsi ülésen a két pályázó közül Szent- Iványi Sándor 27, Barabás István pedig 15 szavazatot kapott. A lelkészválasztó közgyűlésre ezek után már csak Szent-Iványi Sándor nevét teijesztették fel, akit végül 190 igen, 99 nem és 2 érvénytelen szavazattal megválasztottak a fővárosi egyházközség új lelkészének. Barabás István a második világháború éveiben má­sodlelkészként szolgált.90 1945-ben, mint minden egyházi személyt, igazolóbizott­ság elé állították, és az eljárás során igazolták.91 1947-ben a Magyarországi Unitárius Egyházkor közgyűlése érdemei elismeré­séül tiszteletbeli esperespüspöki helynökké választotta, de ezt a címet a templom­építő lelkész egyszer sem használta.92 93 A keblitanács 1947. december 12-én - Szent- Iványi Sándor amerikai tartózkodása miatt - Barabás Istvánra ruházta a vezető lelkészi teendőket. Hivatalos kinevezésére csak jóval később, az 1949. február 20-i közgyűlésen került sor. A lelkész ezen a gyűlésen indítványozta, hogy nők is vá­laszthatók legyenek presbiteri tisztségre.92 A közgyűlés ezt elfogadta, és december­ben közfelkiáltással tiszteletbeli presbiterré választották Barabás Istvánnét, özv. Fábry Edénét, Kálnoky Kiss Jenőnét, dr. Nyiredy Gézánét és Varga Istvánnét. A tényleges választáson - Sepsi Jánosné és Vadady Albertné személyében - a presbi­tériumba ekkor került először nő.94 ^Unitárius Levéltár, IV. Egyházközségek levéltára - Hódmezővásárhely, IV/6. 14. doboz. Átté­rők - 1911 - Dr. Ormos Jenőné Abeles Klára, Áttérők - 1941 - Guttmann Erzsébet 90Budapesti unitárius lelkészportrék. Gál Miklós, Iván László, Barabás István és Győrfi István emlékezete. Unitárius Elet, 2013. szept.-okt. 67. évf. 5. sz. 6-9. 8. 9IMUEL X. Hagyatékok, letétek, alapítványok — Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Szemé­lyes iratok - Igazolóbizottsági határozat, Budapest, 1945. június 14. 92MUEL, X. Hagyatékok... Ferencz József presbiter Barabás Istvánt kibúcsúztató beszéde, 1950 93RETKES Attila 2016. 14. 94SZANISZLÓ József: A Budapesti Unitárius Egyházközség története a jegyzőkönyvek tükré­ben. Budapesti Unitárius Egyházközség, 2010. 160-161. (A továbbiakban: SZANISZLÓ József 2010.) 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom