A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

zott” neki, december 27-én pedig Vörös Emíliát nevezte ki „ideiglenes minőségű állami óvónővé.” Akárhogyan zsörtölődött is levelében férjére, mikor Marosvásárhely az 1947. február 10-i párizsi döntéssel újból Romániához került (1950 és 1968 között a Magyar Autonóm Terület, majd a Maros Magyar Autonóm Tartomány központja), Tokajig menekültek, és állapodtak meg együtt. Szász ott hunyt el 82 éves korában, 1963. május 27-én.35

Említett Annuska és Júlia Milecz József és a Heves megyei Tiszafüredhez tartozó Puszta-kerten 1868-ban született Szigethy Júlia katolikus keresztségben részesült gyermekei. Anna 1894. szeptember 23-án Józsefvárosban, Júlia 1896. augusztus 28.-án Kispesten született. Hogy az 1866-os születésű, Örkényből származó atyjuk melyik középosztálybeli, korábban nemesi rangot kapott Milecz család képviselője, még nem tisztázott. A Királyi Magyar Postatakarékpénztár Takarékvisszafizetési Osztályán számvizsgáló, 1916-ban hitvese már özvegy, magánzó, Kispest Teleki u. 21. szám alatt lakott félárváival. Júlia férje a levélben említett Hatvani. Nem Sándor, nem Sanyi, mint abban a hagyatékban fennmaradt, boríték, címzés nélküli korábbi levélben, amit Szigethy Júlia testvéréhez, Szigethy Máriához tartalom szerint 1938 elején írt, mikor a férfit kinevezték egy villamossági alkatrészeket gyártó cég győri fiókjához. Nem Sándor, nem Sanyi, hanem Hatvani, aki valójában 1894. január 18-án Weinbeer József és Schmidt Katalin katolikus házasságából született Budapesten. 1914 márciusában kért és kapott belügyminiszteri engedélyt vezetéknevének Hatvanira változtatására, mikor Kispest Teleki u. 36. szám alatti lakosként a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője lett. Utcabéli volt Milecz Júlia, akivel 1918. április 9-én kötött házasságot. Az anyakönyvi bejegyzés szerint már a vőlegény atyja is néhai, nem csak a menyasszonyé. Ekkor lett Milecz Julianna egy közjegyzői okirat szerint „miniszteri tisztviselő neje”, és a Kispest Üllői út 94. számú ház tulajdonosa.36 Nem egészen öt év múlva,

35 MNL CSML HL Hmvhely Város Központi Választmányának iratai. Választói névjegyzék 1937; VÚ 1938. 11. 12. 2. és 1938. 11. 18. 1.; Magyar Országos Tudósító. Bp„ 1940/219. (XXII. évf. 08. 14.) és Magyar Távirati Iroda 1943/32. (július 6. 21~) MNL OL Kézirattár; NÚ 1940. 08. 19. 3. és 1940. 08. 22. 3.; Budapesti Közlöny 1941/175. sz. (75. évf. 08. 03.) és 1943/294. sz. (77. évf. 12. 31.); 1944/6. (78. évf. 01. 09.); Belügyi Közlöny 1941/36. sz. (08. 10.) 39. és 1942/3. sz. (01. 18.); Központi Értesítő 1942/ 49. szám (67. évf. 12. 03.) 2308.; Nép- szabadság 1963/134. sz. (21. évf. 06. 11.) 11. Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. - Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth díjas magyar színművész. Négyéves, amikor édesapja, Madaras István Marosvásárhely alpolgármestere lesz. - „Negyvenhétben pucolnunk kellett.” (Sztankay Ádám: Madaras József, aki előtt Kádár János ajtaja mindig nyitva állt (2017. szept. 4.) http://www.origo.hu/kultura/20170830-madaras-iozsef-portreia.html

36 Milecz József adatai leánya, Júlia születési anyakönyvi bejegyzéséből. - Budapest Czím- és Lakásjegyzék 26. évf. 1914. és 27. évf. 1916., 28. évf. 1919. (A családnév tz-vel.) - Budapest Főváros Levéltára E-Levéltár, Közjegyzői Okiratok. - Budapesti Közlöny 1914/59. sz. (48. évf. 03. 13.) 1. - Budapest XIX. kerület Házassági anyakönyv 1918. 96. sz.

200