A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek
részint pedig az én tengerikígyóként fel-felújuló lelei fizetési ügyem is kötelességemmé tette volna azt. Hát ebből ugyan mi lett? Emlékszel-e rá az ebben hozott végzésre?” Tereh válaszát nem ismerjük, az ügyet pedig elnapolhatták, mert az 1903. április 6-i, vásárhelyi egyháztanácsülésen csak annyi történt, hogy „követelésére nézve kimondatott: mivel Lele Csanád vármegyében van, ott indítsa meg az adósok ellen az eljárást.” Szeptember 16-án a szegedi egyházmenyei közgyűlésen a „bírósági ügy” tárgya hangzatosán „elmaradt temetési krajczárok,” azonban számára kedvező befejezésről itt sincs tudomásunk.17 Hogy milyen anyagi kondícióval működött Füzesgyarmaton, abból az álláshirdetésből alkothatunk képet, melyben hivatali elöljárója, Kovács Károly helybéli református lelkész 1903. szeptember közepén az ő pótlására keresett jelentkezőt „segédlelkészi állás betöltésére, lelkészi teendőkben segédkezésre - fizetés 1000 korona az egyházi pénztárból, havi részletekben előre -, egyszobás lakás, bútorzattal, felmondás egy hónap, kölcsönösen.”18 Sikertelenül pályázott Vásárhelyen a Szabó János esperes halálával 1902-ben megüresedett, „újonnan rendszeresített első osztályú lelkészi állásra” is. 10 pályázó közül a március 17-én Futó Zoltán egyházi és dr. Bodoky Zoltán világi tanácsbírák vezetésével tartott választáson Losonczi Endre kunágotai lelkész fölényesen győzött. Hosszan elnyúló bérvitája végére talán ő maga kívánt pontot tenni azzal, hogy ezek után sikeresen pályázott az Erdélyi Egyházkerület (1884-ben, a debreceni zsinaton csatlakozott a Magyarországi Református Egyházhoz) szilágyszéri lelkészi állására.19 Sajnálatosan kevés adatunk van ezekről az éveiről is, és ebben nem remélhetünk változást, hiszen a szilágy-szolnoki egyházmegye iratanyagának a romániai Állami Levéltárba történt átszállításakor „ugyan készült egy részletes átadásátvételi jegyzőkönyv, amely az átvett anyagot az egyházi lajstromkönyv szerinti nyilvántartási számokkal sorolta fel, viszont a fond utóbbi években történt rendezésekor az iratok teljesen összekeveredtek, egy részüket már nem is sikerült megtalálni a régi leltár alapján. Az újonnan készített román nyelvű segédlet esetenként semmitmondó vagy éppen megtévesztő leírásai alapján meglehetősen nehéz tájékozódni a fond anyagában.” Általános érvényű leírást ad a levéltári állapotról Zsigmondi Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltárában végzett, más vonatkozású kutatása kapcsán.20 Ottani egzisztenciális körülményeiről szintén egy másik, környékbeli lelkészi állására ekkor hirdetett pályázatból következtethetünk: „díjlevél szerinti javadalma lakás gazdasági épületekkel és 1000 négyszögöl kerttel. Földhaszonélvezet: 7 hold 688 □ öl szántó, 1 hold 678 □ öl rét 17 Békés, 1902/42. sz. (34. évf. 10. 19.) [3.] és 1903/37. sz. (35. évf. 09. 13.) [2.] - Vásárhely és Vidéke 1903. (XXI. évf. 04. 09.) [2.]; Hmvhelyi Ref. Egyh. selejtezett iratai. 18 DPL 1903/38. sz. (23. évf. 09. 19.) 578. 19 Békés, 1903/8. sz. (35. évf. 02. 22.) [3.] és 1903/12. (35. évf. 03. 22.) [4.], 1903/30. sz. (35. évf. 07. 26.) [1.] - Békésmegyei Közlöny 1903/59. sz. (30. évf. 07. 25.) [3.] 20 Kiegészítések a görcsöni Serédi-harang történetéhez. Erdélyi Múzeum LXXII. k. 2010/ 3-4-. sz. 197. - Görcsön (Szilágygörcsön), mint Szilágyszér, a Szilágy-Szolnoki Református Egyházmegyéhez tartozott. Előbbi ma a Zilahi, utóbbi a Nagykárolyi Egyházmegye része. 193
