A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek
publikáló költőnő.13 Tatár októberi halálával szeghalmi időközi lelkész lett, nekrológot írt, sírbeszédet mondott fölötte. Januárban indult a megüresedett lelkészi állás betöltésére kiírt papválasztáson, ám a leadott szavazatoknak csupán 30 %-át kapta. A hívek bizalmát elnyerő Técsi Józsefet a tanítói kar nevében még üdvözölte, de októberi beiktatásán már más mondott oratiot. Megpályázta a pápai református főgimnázium vallástanári állását, azt sem nyerte el, pedig friss diplomája lelkészi besorolását „egy osztállyal” emelte.14 A vármegyei közművelődési bizottság tavaszi ülésén bejelentette, hogy a népkönyvtámokságot csak akkor viseli tovább, ha megfelelő tiszteletdíjban részesül, különben kénytelen lemondani. A választ jegyzőkönyvben rögzítették: „a közgyűlés törekvése a népkönyvtárak kezelőit tiszteletdíjban részesíteni, de a közművelődési egyesületnek e célra fordítható vagyona nincs, így [...] lemondását, eddigi ügybuzgó működésének jegyzőkönyvi köszönettel való méltatásával elfogadja, s egyben felkéri az elnökséget, hogy a szeghalmi népkönyvtár további kezelésére nézve, az ottani községi közművelődési bizottság javaslatának meghallgatásával, intézkedni, illetőleg új könyvtámokot kinevezni szíveskedjenek.” Ez március végén meg is történt. Az 1901. március 26-i, hódmezővásárhelyi egyházmegyei közgyűlésen segédlelkészként volt jelen, ekkor már tárgyalták, hogy a szeghalmi káplántanítóság helyett egy „rendes tanítói állomás s egy állandó segédlelkészi állás” létesítése szükséges. Ezt az egyházmegye helyeselte, de a kérdést elnapolták. Ugyanekkor a füzesgyarmati presbitérium lemondását nem fogadták el, és pályázat kiírását rendelték el az előző évben elhunyt Szilágyi Márton füzesgyarmati református lelkész, volt békésbánáti egyházmegye aljegyző, vármegyei bizottsági tag helyére.15 Dolgai működéséről vagy nem működéséről, sokat elárul, hogy Füzesgyarmatra kerülésére csak egy rövid sajtóhír utal, miszerint szeptember közepén a sárréti tanító egyesület ottani közgyűlésén, mint helybeli lelkésztanító olvasta fel saját esszéjét „Szeretet a nevelés szolgálatában” címmel.16 Hiába fontolgatta folyvást hazatérését, ott még emlékeztek a Vöröss családra nem hízelgő közelmúlti eseményekre, Vöröss Zsig- mond városi adószedő és fia, Vöröss István árvapénztári könyvvezető egymástól független, de egyformán bűncselekmény gyanúját fölvető, gondatlan ügykezeléseire, ahol az utóbbi kivizsgálása még mindig folyamatban volt a gyanúsított előző évben elkövetett öngyilkossága ellenére. Előbbi az apja, utóbbi pedig testvére. Elmaradt lelei fizetése ügyében is hiába kérdezte Szeremlei Sámuel vejét, Tereh Gyula, akkor református népiskolai felügyelő-lelkészt 1902. október 24-i levelében: „Óhajtottam volna Temesváron lenni, részint a templomszentelési ünnepély, 13 Békésmegyei Közlöny 1899/20. sz. (XXVI. évf. 03. 09.) [3.] - Békés, 1899/15. sz. (31. évf. 04. 09.) 5. és 1899/31. sz. (31. évf. 07. 30.) [3.] 14 PEIL, 1899/43. sz. (42. évf. 10. 22.) 863-864. és 1900/9. sz. (43. évf. 03. 04.) 142-143.; Békés-Bánáti Ref. Ehm. közgy. jkv. 128/1899. X. 24-25.; Békés, 1900/3. sz. (32. évf. 01. 21.) [3.] és 1900/8. sz. (32. évf. 02. 24.) [3.] 15 Békés, 1900/10. sz. (32. évf. 03. 11.) [4.] és 1900/12. sz. (32. évf. 03. 25.) [2.], 1900/43. sz. (32. évf. 10. 28.) [3.], 1901/13. sz. (33. évf. 03. 31.) [2-3.] 16 Néptanítók Lapja, 1901/39. sz. (34. évf. 09. 26.) 814. 192
