A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

vénycikk szerint felállított állami anyakönyvi hivatallal függ össze. Lelei missziójáról napjainkban is csupán abból a Dessewffy Sándor püspökhöz 1896. augusztus 25-én írt leveléből tudnak, amit a makói levéltárban talált a község monográfusa: „Az iskola 1895-ben két tanteremből és két tanítói lakásból áll. [...] Ekkor már van a községben egy református lelkésztanító is. Róla úgy szereztünk tudomást, hogy a katolikus püspökhöz folyamodott bérföldért. Arra kéri, segítsen neki, ne nézze a felekezeti különbséget.”

A levél megírását nyilván motiválta, hogy mostoha körülményei mellé fizetése is elmaradt, amiért hiába-hosszan perelt még évek múltán is. Mint kiderül a monográfiából, nem ő az első tanító itt, akinek hasonló körülmények miatt kellett napi szinten megküzdeni az uradalomi tiszttartóval, vagy más községi elöljárókkal. A szolgálati évei pontosításában nagyvonalú szerző azt még följegyzi, hogy a községi képviselőtestület 1896. szeptember 21-i, millenniumi díszközgyűlésén ünnepi is- tentiszteltre invitálta felekezete tagjait. Szeghalomra kerülésének körülményei ugyancsak nem ismertek, de meghatározó lehetett a még áprilisban, Nagykikindán tartott egyházmegyei közgyűlés, amin jelen volt a Makón született, iskoláit ott és Hódmezővásárhelyen, majd a debreceni teológián végző, haláláig Szeghalmon szolgáló Tatár János lelkész, a szeghalmi közművelődési bizottság elnöke, és a vásárhelyi Égető Imre tanár, aki a költő nagyszülei, Vöröss István és Szigethy Mária esküvőjén a vőlegény tanúja lesz egy év múlva. Az 1897. augusztus 24-26-i, Hódmezővásárhelyen tartott egyházmegyei közgyűlésen is együtt voltak jelen.11

1898. augusztus végén a nagykőrösi tanítóképzőben „a főtisztelendő egyházkerület tanítóképesítő bizottsága 1898/9-ik tanévi tanítóképesítő vizsgálatán az egyházkerületi végzések értelmében s az egyházi törvény 422. § alapján” sikeres vizsgát tett. December 29-én született harmadik fia, Sámuel, már a szeghalmi Templom utcában, az egyházkerület „egyik legfényesebb, első osztályú parochiáján.”11 12 A rákövetkező márciusban a Békésvármegye Közművelődési Egyesület dr. Lukács György (1897. március 3-tól Békés vármegye, 1901-től Hódmezővásárhely főispánja) elnökletével kinevezte a szeghalmi népkönyvtár „könyvtárnokának.” A helyi Nemzeti Szövetség és a magyar kultúra védbástyájának tekintett Polgári Olvasó Egylet „népünnepélyein” többször olvasta fel egy-egy „humorisztikus, satirikus” írását, vagy ódáját. Ezeken gyakori résztvevő volt a még hajadon Dapsy Gizella, a később Hódmezővásárhelyen kisdedóvó diplomát szerző, Nil álnéven Ady Endre, Szabó Lőrinc által méltatott, Gonda József folyóiratában, az „A Jövendő”-ben is

11 Tiszabura keresztelési anyakönyv 1894. 33. sz.; Budapesti Közlöny, 1895/211. sz. (29. évf. 09. 14.) és Pesti Napló, 1895/252. sz. (46. évf. 09. 14.); Budapesti Hírlap, 1895/251. sz. (15. évf. 09. 14.); Békés, 1896/18. sz. (XV. évf. 05. 3.) [1—2.]; ROZSNYAI János: Maroslele község monográfiája. Maroslele, 2000. 198.; Békés, 1897/35. sz. (29. évf. 08. 29. [1-2.]

12 A Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület 1899. október 21-én és következő napjain, Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Franklin Társulat Nyomdája, Budapest, 1899. 271. Magyarcsanádi lelkésztanítónak van bejegyezve; Szeghalom születési anyakönyv 1899. 3

191