A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Kovács Kálmán Árpád: A szabadság és üdvbizonyosság toposzai Baltazár Dezső 1921. november 6-i hódmezővásárhelyi beszédeiben

hangsúlyozta. Olyannyira hangsúlyos volt ez a mondanivaló, hogy az ebédnél pohárköszöntőt mondók egyértelműen ezt a tematikát folytatták. A kölcsönös megértést hangsúlyozó Cseh Andrással kapcsolatban a szájhagyomány megőrizte Futó Zoltán békés-bánáti esperes52 váratlan hozzászólását. О - amikor a római katolikus plébános hosszan ecsetelte az Ótemplom 200 éves jubileuma alkalmából adott díszebéden, milyen nagy Vásárhelyen az egység, és hogy milyen kár, hogy ezt nem lehet szorosabbra vonni - fölállt és a következő szellemes megjegyezést tette: „Nincs itt kérem semmi komoly akadály: Önök elcsapják a római pápát, mi bevezetjük a déli harangozást, s máris megvalósítható az egység.”53 Az izraeliták köszöntését végighallgató és a dolgot emelkedetten komolyra vevő püspök egyszerre válaszolt hitsorsosainak, a római katolikusoknak és a Mózes-hitűeknek. A két világnézet, amelyek közé Baltazár Dezső pozícionálta magát, a szabadelvüség és a kálvinizmus volt. Mint láttuk, Baltazár komoly kálvinista hittartalmat adott

1920-as elmélkedéseinek és ezek nyomán a rá következő év, 1921. november 6-i délelőtti egyházi beszédének is, ugyanakkor elkötelezte magát a bibliai szabadelvűség mellett is. A püspök az őt megtisztelő köszöntésekből egy kérdést vélt kiolvasni. Válasza így lényegében azt boncolgatja, hogyan lehet egy dogmatikai alapon elkötelezett, öntudatos (hithű) református szabadelvű? Tovább boncolva a kérdést: Lehet-e türelmes az, aki 1. visszatér a reformátorok és a teológiai szempontból klasszikus 17. század szellemi törekvéseihez; 2. elutasítja a felvilágosodás, a racionalizmus és a klasszikus német idealizmus hittani alkalmazási lehetőségét;

3. református teológiai és szellemi autonómia és autarkia megvalósítására törekszik?54 Baltazár válasza: az öntudatos kálvinista lehet, sőt kell is, hogy nyugodt önérzete alapján türelmes legyen. Nyugodt és türelmes önérzetét pedig a legmarkánsabb hitjellemzője, a teljes bizonyosság adja.

A teljes bizonyosság itt az üdv- vagy hitbizonyosságot jelenti. Mivel Baltazár saját hitismeretéhez és hallgatói megértéséhez alkalmazkodva adta elő válaszát, a fogalom megértéséhez röviden át kell tekintenünk a református (protestáns) öntudat-viták történetének néhány elemét. Az értelmezési keretet az a sajtónyilvánosság adja meg, amelyben a református öntudat és a felekezetköziség református szemszögének polémiái az 1880-as évek végétől (Baltazár teológiai tanulmányai kezdetétől) lezajlottak. Vizsgálnunk kell ugyanakkor azt a publicisztikát is, melyet Baltazár hódmezővásárhelyi hallgatói jobban ismerhettek. Ez az anyag pedig az intézményi egységét és folytonosságát megőrzött gimnáziumi könyvtár alapján rekonstruálható. Itt megtalálható a Debreceni Protestáns Lap 1881-től 1948-ig hiánytalanul. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1889 és 1901 közötti évfolyamai,

52 Javított szöveg (KKÁ). A történet kétszeri elmesélésekor az idősödő Dányi esperes úr először Futó András püspöki titkár, majd Lázár Lajos főgondnok szájába adta a szellemes hozzászólást.

53 Dányi József 2004-es szóbeli közlése alapján. (KKÁ)

54 Vö. Horváth Pál: A 19. századi Magyarország kulturális és tudományos fejlődésének vallási, felekezeti hátteréről. In: Teremtő befogadás. Összefüggések, tanulságok. Szerk. Palló Gábor. Áron Kiadó, Bp. 2004. 97-129. 119.

96