A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből

dokiás szerint „Az, hogy a mozgófénykép vállalat irányítása a hatóság kezébe kerül, garanciát nyújt arra, hogy ezen vállalat erkölcsnemesítő és hazafias műsorok előadásával a keresztény és hazafias műsorok előadásával a keresztény és hazafias szellemnek városunkban való elteijesztésére és erősbítésére igen erős hatást fog gyakorolni.” A város közönsége 1921. május 21-én meg is kapta a mutatványi engedélyt a Fekete Sas nagytermébe. Ez időben nyert még játszási jogot a város területére, egymástól függetlenül két magánszemély: Nádudvari Antal hadirokkant és a galíciai fronton hősi halált halt dr. Langfelder Arthur ezredorvos özvegye (Neumann Riza, Neumann József helybeli vaskereskedő leánya). Mindez azonban már egy következő fejezet a vásárhelyi moziélet történetében.

Irodalom

Gidai Kálmán: A szegedi mozik története, 1900-1920. In Csongrád Megyei Honismereti Híradó. Szeged, 1983. 57-70.

Földvári László: „Mikor a színészek beértek a városba, megszólaltak a harangok...” Hódmezővásárhely színháztörténete 1816-1957. Magánkiadás, Hódmezővásárhely, 2010.

Hevesy Iván: A némafilm egyetemes története /-//. 1895-1929. (Filmművészeti Könyvtár) Budapest, 1967.

Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.

Körmendy Ékes Lajos: A mozi. Singer és Wolfner bizománya, Budapest, 1915.

Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Építésügyi Tájékozató Központ, Budapest, 1967.

Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen. In A hódmezővásárhelyi Szerem- lei Társaság évkönyve 1996. 68-79.

Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története (1907-1930) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1961.

Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983.

84