A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből
hatóságok elutasító határozatait megfellebbezve már 1913-ban kijárta a játszási engedélyt a belügyminiszternél. A Fekete Sas Mozi - a fűtőkészüléknek a szállodai résztől történő késedelmes leválasztása miatt - csak 1917. december 26-án nyílhatott meg. 1919. januárban pedig, miután a csehek elől Nyitráról elmenekült, Keresztes László-féle színtársulat erőszakkal kisajátította a termet, visszakényszerült a Koncz-palotába. A városi tanács - a tüzelőanyaggal való takarékoskodás jegyében - még 1918 novemberében napi egy előadásra korlátozta a vetítések számát, a következő évben azután a szénhiány hetekre menő áramszünetet okozott. Politikailag válságos időkben a helyi Nemzeti Tanács, a Direktórium, majd a megszálló román katonai parancsnokság korlátozta, vagy éppen tiltotta be a mozielőadásokat. A Tanácskormány 1919. április 8-án - e téren a forradalmi Oroszországot is megelőzve - állami tulajdonba vette a filmipart. A hazai alkotó- és színészgárda színe- javának közreműködésével a Tanácsköztársaság fennállása alatt készült több mint harminc játékfilmből vásárhelyi bemutatóra már nem kerülhetett sor, miután a várost még április végén megszállták az intervenciós (francia, majd román) csapatok. A kiváló szakember, Havas Henrik a forrongó időszak áldozatául esett. A Makón érzékelt ellenforradalmi megmozdulás elfojtására a fővárosból leküldött vörös terrorkülönítmény április 27-én elhurcolta, és másnap a robogó vonaton Weisz Mihály bomagykereskedővel és annak Henrik nevű fiával együtt meggyilkolta; holttestüket Szegvár és Szentes között találták meg. Májusban néhány napig a fia, Havas Lajos vetített az Urániában. Június 1-jén az ő irányítása alatt nyílt meg a Fekete Sas Mozi, azonban a bérlet utolsó másfél éve alatt - hol a nyári holtszezon, máskor meg film- és áramhiány miatt - olykor heteken keresztül szüneteltek az előadások. 1919 nyarán a mozis szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy az aktuális műsorok „csak nagy anyagi áldozatok árán voltak beszerezhetők”, s még 1920 őszén is arra figyelmeztet, hogy a mozi csak akkor tart előadásokat, ha lesz villanyáram.64 Bevételeinek fokozása céljából a város 1920. március közepétől úgynevezett vigalmi adót szedett a nyilvános vigalmak, előadások és mutatványok után. Ennek mértékét mozgóképszínházi előadások, orfeum, kabaré és rokon előadások, valamint táncvigalmak után a belépőjegy árának 20 százalékában, egyéb előadások és mutatványok után 10, színi előadások és hangversenyek után 5 százalékban állapították meg. A szabályrendelet tervezetét előteijesztő Fejérváry Bertalan tanácsnok által készített statisztika szerint a város területén 1918-ban 60 színházi és 150 mozielőadást tartottak, volt továbbá összesen 72 bál, koncert, kabaré, cirkuszi előadás stb. A jegyárak alapján a legtöbb adóbevétel is a mozitól volt várható. 1919 első hónapjaiban ezek az inflációs nyomás alatt a színháznál már 3,20-38,60 (nagypáholy), a mozinál 1,50-3,50, báloknál 3-10 koronáig teijedtek.65 1918 folyamán Vásárhelyen valójában lényegesen több mozielőadást tartottak. A sajtóból kigyűjtött adatok szerint az 1916-1918. években közel azonos számú, 333, 64 Magyar Nemzetőr, 1919. jún. 17.; VRÚ, 1920. okt. 24. 65 HL Tan. ir. H. 1510/1919.; Magyar Nemzetőr, 1919. febr. 15. 81
