A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből

Az Uránia mellett vetítettek a városba elsőként elvetődött vándormoziknak is helyet adó, időközben, 1905-ben újjá épített Fekete Sas szálloda emeleti nagytermében is. 1910. januárban még Surányi Sándor Edison színháza, februártól a Sas új bérlőjének, a fővárosból jött Horti Balázsnak Royal mozgófénykép-színháza, októbertől - miután Horti szeptember végével felmondta a bérletet - utódjának, az előzőleg Szatmáron a Pannónia szállodát bérlő Lendek Pálnak Uránus színháza tartott itt vetítéseket. Az utóbbi vállalkozó 1911 nyarán kérelmet nyújtott be a városi tanácshoz, hogy a földszinten két bolthelyiséget összevághasson; ezt már a korábbi bérlőnek, Surányinak is engedélyezték. Előadta, hogy ott akarja felállítani a mozit, mert azt így állandóan használhatná és a közönség is könnyebben megközelíthetné; az emeleti nagyterem túlságosan nagy, sokba kerül a fűtés, világítás, és nagyon sokszor le van foglalva bálokra, lakodalmakra és színházi előadásokra. A Sas bérlője októberben vetített is Apolló mozijában. A Feketesas kávéház melletti, e célra átalakított helyiségben 1912. december 22-én azután új mozi nyílt meg.9 Üzemeltetője bizonyos Bozóki Imre volt; róla annyit tudunk még, hogy korábban, az év októberében fővárosi művészek Sas-beli kabaréestjei után fizetett be engedélydíjat a város kasszájába.10 11

Az Uránia induló helyárai, melyek megegyeztek a Royal mozi korábbról ismert helyáraival, a következők voltak: fenntartott hely 1 korona, I. hely 60, П. hely 40, állóhely 20 fillér. A Fekete Sas mozinál ez 1910 novemberében 80-20, majd 60-20 fillér. Összevetésül is szolgálhat az újságírónak egy eszmefuttatása ekkoriból: „Sopánkodunk, jajgatunk a húsdrágaság miatt éppen úgy, mint azon, hogy egy nő ruha ára hatvan koronáról nyolcvan koronára ment fel és hogy egy tojás ára nyolcz fillér. [...] Azért zsúfolva színház, mulatóhely, mozi és kávéház; suhogó selyem a ruházkodás...”11

A még néma filmeket rendszerint zene festette alá, hogy egyúttal elűzze a vetítés alatti monoton csendet, vagy éppen elnyomja a vetítőgép zaját; a képeket feliratok és élő szöveg magyarázta. 1910-ben a Royalban Virág Károly zenekara, az Uránusban a szegedi 46. gyalogezred zenekara játszott, novemberben a Fekete Sas moziban „a zenét villanyos zongora szolgáltatja”12. Ismert továbbá, hogy az Uránia színház műsorait 1912-16-ban Bobory Mariska magán zenetanár, „városunk művésznője” kísérte zongorán.13 A helyi sajtó is megemlítette, hogy a fővárosi főkapitány-helyettes szigo9 HMV, 1910. febr. 6., VV, 1910. márc. 5., 1911. júl. 30., aug. 13., 25.: VRÚ, 1912. oki. 10., 1912. dec. 22.

10 HL Hódmezővásárhely Város Számvevő Hivatalának iratai: Házipénztári bevételi számlakönyvek (a továbbiakban: Számv. bev. szlakönyvek) 1913.; VRÚ, 1912. okt. 10.

11 VV, 1910. márc. 5., okt. 4., nov. 15., VV, 1911. júl. 30.; VRÚ, 1910. nov. 16., nov. 24.

12 VRÚ, 1910. okt. 11., nov. 27., 1912. okt. 1. A szegedi gyalogezred parancsnoksága 1910. októberben magát a városi tanácsot kereste meg, és értesítést kért, „vannak-e a vásárhelyi közönségnek akkora igényei, hogy a moziban katonazene játsszon, vagy elég ide a czigányzene is?” VV, 1910. okt. 13

13 VV, 1915. nov. 26., 1916. okt. 19. Bobory Mariska 1920 nyarán már mint a székesfehérvári zenekonzervatórium tanárnője lép fel Vásárhelyen a Magyar Zenekultúra Egyesület hangversenyén. VRÚ, 1920. júl. 22.

63