A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája

Miután a „lelkészcsere” ellen Barabás Istvánnak sem volt kifogása, 1928 au­gusztusában kinevezték a Budapesti Unitárius Egyházközség másodlelkészének.78 Vásárhelyi híveitől 1928. augusztus 12-én, a vasárnapi istentiszteleten búcsú­zott el. A Vásárhelyi Friss Újság cikkírója „a legszentebb hazafiság lánglelkű, aranyszavú apostolának” nevezte és a következő szavakkal köszönt el tőle: „Ke­mény ember volt Barabás István. Igaz magyar. Csendes munkása a közjónak, aki sohasem kereste egyéni boldogulásának útjait. Akik vissza tudnak emlékezni a néhai dr. Endrey Gyula nyitott sírjánál elmondott fogadalmára, azok tanúságot tehetnek a mellett, hogy ott döbbent rá Vásárhely népe, hogy egy igazságos, de kérlelhetetlen bírónak szeme kiséri tetteiben. Attól kezdve sokkal inkább félték, mint szerették.”79 Barabás István kezdeményezésére a fővárosi Egyházközség az 1920-as évek végén bekapcsolódott a rádiós istentiszteletek sorozatába. Barabás lelkész 1929. március 17-től 1948. augusztus 22-ig 35 rádióbeszédet mondott. A rádióban el­hangzott 35 beszédre 89 levelet kapott az ország minden hitfelekezetű és minden társadalmi rendből valóktól.80 Az 1950-es kibúcsúztató beszédben a presbiter erre is kitért. „Barabás Istvánt konzervatív embernek ismertük, de volt benne forradalmi lendület. Egyike azoknak, akik kiharcolták, hogy a magyar rádió kezdettől fogva, magyarországi számarányukat messze túlhaladó gyakorisággal, unitárius istentisz­teleteket is közvetített. A Koháry utcai templom szószékéről elhangzott igen sok rádiós beszéde érték és élmény volt azoknak az erdélyi magyaroknak, unitáriusok­nak, akik azokban az időkben a reakciós román kormányok népelnyomó uralma alatt sínylődtek.” Nem hiába lett ezen a téren úttörő, hiszen kiváló szónoki képes­séggel rendelkezett. A presbiter búcsúztatója szerint „...az utolsó tíz esztendőben igehirdetői munkája olyan magasságba jutott, melyhez kevés unitárius prédikáto­runk munkája, szószéki szolgálata volt mérhető.”81 A vidéki unitárius gyülekezetek közül, ebben az időben pedig éppen a már Bíró Lajos lelkész által vezetett hódme­zővásárhelyi gyülekezet kapcsolódott be elsőként a rádiós istentiszteletek sorozatá­ba.82 Barabás István lelkipásztori teendői mellett a fővárosban is folytatta lapszer­kesztői tevékenységét. 1929. január 1-től 1932. december 31-ig az Unitárius Érte­sítőt, a Budapesti Unitárius Egyházközség hivatalos lapját szerkesztette. A lap a négy év alatt - Barabás harcainak köszönhetően - kéthetente jelent meg, ám való­78MUEL X. Hagyatékok, letétek, alapítványok - Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Szemé­lyes iratok - Püspöki rendelvény Barabás István másodlelkészi kinevezéséről. Józan Miklós püspöki vikárius levele, Budapest, 1928. aug. 4. 79MUEL X. Hagyatékok, letétek, alapítványok - Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Szemé­lyes iratok - A Vásárhelyi Friss Újság cikke Barabás István elköszöntésről, 1928. aug. 14. 8DMUEL X. Hagyatékok, letétek, alapítványok - Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Szemé­lyes iratok - Barabás Istvánná feljegyzése férje lelkészi szolgálatáról, betegségéről és haláláról 8IMUEL, X. Hagyatékok... Ferencz József presbiter Barabás Istvánt kibúcsúztató beszéde, 1950 82Dél-alföldi unitárius küzdelmek. Hódmezővásárhely és leányegyházközségei (1923-1948). Unitárius Élet, 2014. jan.-ápr. 68. évf. 1-2. sz. 13-16. 13. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom