A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája

tot - jeles eredménnyel - 1901. június 25-én tette le.35 Szigorlati vizsgája után rögtön elvállalta a tordátfalvi unitárius közösség vezetését. Ebben a környezetben „A vidéki unitáriusság nagy papjai a tanítómesterei. Az egyházkörben Raffay Domokos, Deák Miklós, Lörinczi István azok, akikkel együtt dolgozik, s hamar észreveszi, hogy az, ahogyan Kolozsváron kormányoznak, nem mindig a legjobban van. Bíráló, éles szelleme, figyelő szeme sok mindent észrevesz, ami más tekintetét elkerülte. Amit észrevett, azt hamar meg is mondotta. Együtt volt azokkal, akik megteremtették az első vidéki unitárius lapot, a székelykeresztűri egyházkor lelkészei „Unitárius Egyház” c. harcos újságját.” Ennek első száma 1905. október 15-én jelent meg, amelybe a vezető cikket Mit akarunk? címmel Barabás István írta. „Lapunk címében benne van egész programunk. Óhajtjuk, kívánjuk, akarjuk, hogy az unitárius egyház gyarapodjék, felvirágozzék. Más célunk, más törekvésünk nincs!” Első lelkészi állomáshelyén, Tordtáfalván végzett munkájáról az Unitárius Közlöny így írt: „Tordátfalván négy és fél év alatt új szellemet, új életet teremtett az egyházközségben és a polgáriban is. A gyümölcstenyésztésben előljárt, mint főkertész. A gazdákat megtanította, hogy kell gondozni a fákat, hogy kell értékesíteni haszonnal. A község vízhiány miatt szenvedett, a helyet mérnökileg megvizsgáltatta, nem rajta múlt, hogy ma nincsen vízvezetéke. Legelőjük nem volt, gondos körültekintéssel olyan szerencsés vásárt eszközölt, amelynek értéke az ár kétszerese. Elérte a faragászat ingyen tanítását és tanulóknak ingyen szerszámmal való ellátását. Megalakította a gazdakört és ingyen elláttatta mindenféle gazdasági eszközzel. [...] Hívei nem a falu határáig, hanem Székelykeresztúrig kísérték s ott is könnyek közt váltak meg tőle.” Fiatal lelkészként a teológiai önképzőkör felkérésére megírta A Kolozsvári Unitárius Papnevelő Intézet története a XIX. században c. munkát, amely ugyancsak megjelent az Unitárius Közlönyben, 1900-ban.36

Szülőhelye, Erdély és indulásának helyszínei életre szóló élményekkel gazdagították és olyan útravalóul szolgáltak, amelyekből minden időben építkezni tudott. Az egyik levelében írottak is erről árulkodnak: „Lelkemből a hosszú évtizedek sem tudták kitörölni Tordátfalva és a Nyikómente kedves emlékét. Forrón szeretett székely fajtám hegyeinek, vizeinek, templomainak, népének képe elevenen él bennem. Isten a tanúm, hogy minden imámban ezekre emlékeztem.”37

1905-ben püspöki kihelyezéssel Magyarországra került.38 Az Unitárius Közlöny 1906-ban erről így emlékezett meg. „Első ember Barabás István, ki mint gyakorlott pap vállalkozott az alföldi papságra. [...] Barabás a közügy érdekében el35MUEL, X. Hagyatékok, letétek, alapítványok - Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Személyes iratok - A Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa által kiállított végbizonyítvány. 1901. 07. 03.

36MUEL, X. Hagyatékok... Ferencz József presbiter Barabás Istvánt kibúcsúztató beszéde, 1950

37MUEL X. Hagyatékok, letétek, alapítványok - Barabás István. X/d. 1. doboz. 1. tétel - Személyes iratok - Barabás István köszönőlevele a Tordátfalvi Unitárius Egyházközségnek. Budapest, 1950. 11.3.

38RETKES Attila: A templomépítő Barabás István (1876-1952) egyházszolgálata. Unitárius Élet, 2016. nov.-dec. 70. évf. 6. sz. 11-14. 11. (A továbbiakban: RETKES Attila 2016.)

41