A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Adattár - Francisztiné Molnár Erzsébet: Hódmezővásárhely belterületén működő általános iskolák IV. rész
érvényesítésére. Jobban megismeri a nevelő a tanulói személyiséget, jobban tudja formálni.”2 A több mint 300 gyermek napi háromszori étkeztetése megfelelő ebédlő hiányában nagy nehézséget jelentett. A felső tagozatos napközis nevelők is mindannyian szaktanári képesítéssel rendelkeztek. Az alagsorban lévő Ipari Továbbképző Iskola két tanterme a továbbiakban is a gyakorlati oktatást szolgálta. Az egyikben a famegmunkálást, a másikban a fémmegmunkálást végezték. A felső tagozatosok fizika-kémia tanításához szükséges valamennyi tanuló kísérleti eszközt maguk készítették el, még az ének-zene tagozatos iskolának is. A későbbiekben ez a Központi Műhely látta el Kérdő Márton vezetésével, a város összes általános iskoláját a politechnikai oktatáshoz szükséges anyagokkal. Itt tartották a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola tanulóinak gyakorlati óráit is. A lányok részére bevezették a háztartási gyakorlatok oktatását. Az 1968-1969-es tanévben megszervezték a nagy népszerűségnek örvendő gyermektomát. 1970. április 25-én vették fel Münnich Ferenc nevét. A következő tanévben kísérleti jelleggel beindították az I. osztályban a komplex matematika tanítását. Az 1973-1974-es tanévben engedélyt kaptak az iskolaotthonos oktatási forma bevezetésére egy első és egy második osztályban. 1976-ban nagy felújítás történt, bevezették a központi fűtést, majd teljes körű festésmázolás következett. Az udvarban épített kazánház biztosította a fűtést, és látta el melegvízzel a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolát a Vöröskereszt utcában, valamint a szomszédos Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolát is. Az intézményben évtizedek óta nagy hangsúlyt fektettek a testnevelésre, ezért az 1976-1977-es tanévben a normál első osztály mellett egy testnevelés tagozatos I. osztályt is indítottak. A második évben indított párhuzamos sport tagozatos osztállyal kinőtték az iskolát, ugyan is 10 osztályt indítottak, de csak 9 tantermük volt, ezért sürgősen megoldást kellett találni. Kapóra jött, hogy az Ének-zenei Általános Iskola tanuló létszámának megduplázódása miatt másik épületbe, a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola helyére költözött. A felszabadult iskolát megkapták, és az alsó tagozatosok azonnal birtokukba is vették az öt tantermet, a könyvtárszobát, a háztartási termet, a nevelői szobát és egy alsó tagozatos szertárat. A tagozatos osztályokban az edzési időpontok miatt nehezen tudták megvalósítani, a tanulók egyenletes terhelését, ezért két alkalommal nulladik órát iktattak be. A tantervi testnevelési órák száma magasabb volt (délelőtt 87, délután 28) mint a tornateremben leadható órák száma (összesen 62), így a normál tagozatos alsós osztályok testnevelési óráit egyáltalán nem tudták tornateremben tartani. Ehhez jött még 12 órában a városi beiskolázású gyógy testnevelés, amely óráinak felét szintén nem tudták a tornateremben tartani, ezért arra kérték a felettes szerveket, hogy a testnevelés tagozat miatt a gyógy testnevelést vigyék át másik iskolába. Mindentől függetlenül a növendékek sporttevékenysége folyamatosan kiemelkedő volt, a városi, a területi, és az országos versenyeken mindig kiváló eredményt értek el. 1980-ban a könyvtárat áttelepítették a volt Liszt Ferenc iskola épületébe, és a helyébe nevelői szobát alakítottak ki. 1982-ben, a sportolási feltétel javítása érdekében kondicionáló termet hoztak létre. Az 1986-1987-es tanévben 527 tanuló járt az intézménybe, és a 17 tanulócsoportból egy, városi beiskolázású korrekciós osztályként működött. A nevelőtestület kísérletező kedvét bizonyítja, hogy ettől a tanévtől kezdve egy osztály a Zsolnai-féle anyanyelvi program alapján dolgozott. Az iskola fiú, és leány úszócsapata ekkor jutott el az Országos Út2 CSML HL A Szent István téri Általános Iskola ir. 1968. 315