A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Emlékezés - Szigeti János–Presztóczki Zoltán: Emlékezés Varsányi Péter Istvánra
Eleinte főként neveléstörténeti írásokat adott közre, egyebek mellett a Köznevelés, illetve a Magyar Pedagógia című folyóiratok számára. Hamarosan „váltott”: kutatásának középpontjába az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc helyi (vásárhelyi, makói, soproni, szombathelyi) eseményeinek feltárása és kevésbé ismert résztvevőinek bemutatása került. Pétert minden szerénység nélkül nevezhetjük Hódmezővásárhely jelenkori helytörténetírása egyik megalapozójának. Munkamódszere kezdetektől fogva a források szakszerű, ideológiától mentes használata. Történészként tudta, hogy a levéltárakban, múzeumokban és könyvtárakban őrzött, elsődleges forrásnak számító dokumentumok értékelése és feldolgozása, illetve a másodlagos források helyükön való kezelése nélkül a történetíró munkája mit sem ér. 1971-től 1973-ig a JATE Neveléstudományi Tanszékének oktatója. Ekkor még kapcsolatban maradt Hódmezővásárhellyel, innen járt át munkahelyére. 1973 és 1979 között ismét Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított. 1979-ben újabb, immár az utolsó váltás következett be pályáján: kinevezték a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem tanszékének vezetőjévé. A tanszék- vezetői tisztet 1991-ig látta el, de a főiskola kötelékében 2005. évi nyugdíjazásáig működött. 1986-ban sikeresen megvédte kandidátusi értekezését. Péter abban a szerencsés helyzetben volt, hogy Hódmezővásárhely története mellett Sopron, illetve Szombathely múltja is érdekelte, és ennek megfelelően publikálta kutatási eredményeit cikkek, tanulmányok, vagy éppen önálló kötetek formájában. Hódmezővásárhely vonatkozásában cikkei jelentek meg a Csongrád Megyei Hírlapban, tanulmányait a Bethlen Gábor Gimnázium évkönyveiben, illetve a Vásárhelyi Tanulmányok hetvenes években kiadott számaiban olvashatjuk. Az 1970-es évek második felében Blazovich Lászlóval közösen sajtó alá rendezte és megjelentette Garzó Imre (1827-1914) egykori hódmezővásárhelyi főgimnáziumi igazgató tanár emlékiratait Életem és abból merített gondolatok címen. 1980-ban Blazovich László a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójaként a két levéltári kiadványsorozat, a Dél-alföldi évszázadok és a Tanulmányok Csongrád megye történetéből szerkesztését is átvette. Vezetése alatt épült ki a megyei levéltári hálózat: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Csongrádon ma is eredményesen működnek a fióklevéltárak, melyek munkatársai rendszeresen publikálnak. A levéltár körül kialakult szellemi műhely munkájában Varsányi Péter István is aktívan részt vett. A Dél-alföldi évszázadok 4. köteteként, 1988-ban jelent meg önálló kötete (és egyben 1986-ban megvédett kandidátusi értekezése), melyben Csemovics Péter (1810-1892) szerb származású liberális politikus pályáját dolgozta fel Szerbek és magyarok között a Tisza mentén címmel. 1982-től jelentek meg tanulmányai a Tanulmányok Csongrád megye történetéből című sorozatban (.Honvédegylet Hódmezővásárhelyen 1848-1849-ben', Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból', Részletek Hetvényi István 1848-as honvéd emlékirataiból stb.). Az 1994 és 2006 között kiadott Vásárhelyi Téka sorozat 17 kötetéből Varsányi Péter István kettőt jegyzett szerzőként: a 12. kötetként, 1998-ban megjelent Kos262