A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

magára maradt anya egyik nagybátyja, a már gyakran betegeskedő, agglegény dr. Vöröss Sándor hívására, visszatért szülővárosába, és mint háztartásbeli, annak gondviselője, a velük tartó Emília húga pedig a városháza egyik tisztviselője lett. Mivel a gyermek apja már huzamos ideje nem gyakorolta atyai jogait, kötelességeit elmulasztotta, a Budapesti Királyi Törvényszék 1930. szeptember 4-én a házassá­got felbontotta.47 A nagybácsi a dinasztiaalapító Zsigmond hetedik gyermeke, 1871. március végén született, keresztelőjére 30-án került sor. 1889-ben tett érett­ségi vizsgát a helyi „ev. ref. főgymnasium”-ban, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust. Egyetemi évei alatt a már negyedszázada „Budapesten fennálló h.-m.- vásárhelyi ifjúsági kör” választmányi tagja, alelnöke (elnök Herczeg Ferenc jog­hallgató, pénztáros Vetró Sándor festőművész növendék, jegyző Wagner Ferenc és Ormos Ede jog-, Kalenda Jenő és Nagy Dezső orvostanhallgatók). Tanulmányai után a Magyar Kincstári Jogügyek Fővárosi Igazgatóságán, majd szülővárosában volt bírósági gyakornok. 1894 novemberétől dr. Endrey Gyula ügyvéd, országgyű­lési képviselő bojtárja. 1895-96-ban szolgálta le önkéntes évét a szegedi 5. honvéd gyalogezredben. Utána, mint második rangsorbeli tartalékos főhadnagy, az ország- gyűlési képviselő irodavezetője. 1909-ben ügyvédjelölt,48 1918. május 11-től az árvaszék ülnöke, 1919-től elnöke, virilis, törvényhatósági bizottsági tag. A Városi Dalárda tagja (bariton szólam), ügyvezetője, 1929-től tiszteletbeli elnöke. 1935. október 30-i halála Vöröss István és az ismét fékezett édesanya életében egziszten­ciális törést okozott.49 A költő gondviselő gyámja az édesanya 1933. július 22-i házasságkötésével a római katolikus Mocsáry Ferenc Pál József magántisztviselő lett, aki a frigy megkötéséig a hódmezővásárhelyi Szentkirályi utca 2/a szám alatt lakott. A már bemutatott Mocsáry család tagja, a ’48-as honvéd tűzmester unokája, Mocsári Ferenc magyar királyi honvédszázados és Vánky Margit50 fia. Besztercén (Beszterce-Naszód vármegye), 1901. június 7-én született. Hogy mikor érkezett a városba, Trianon előtt vagy után, kiderítetlen, de az űj kapcsolat ugyancsak rövid­sége miatt talán nincs is jelentősége. A vásárhelyi gimnázium anyakönyvében csak 1934-37 között szerepel Vöröss István gyámjaként, noha ez idő alatt született kö­Budapest VIII. kér. Házasultak polg. akv 1920. 1536. sz. Pótlólag: „Felbontatott a Bp. Kir. Törvényszék 1. P. 40.536-1930-4 sz. 1930. szeptember 4-én kelt ítélete alapján.” 48 Húsz éves érettségi találkozó. Hód-Mező-Vásárhely, 1909. június 22. (XXXIX. évf. 75. sz.); VV, 1909. 06. 22. 2. 49 Hód-Mező-Vásárhely, 1890. november 2. [1-2.] VV, 1890. 10. 30. [3.]; A Budapesten fennál­ló h.- m.- vásárhelyi ifj. kör 1890-91. évi működéséről. Hód-Mező-Vásárhely 1891. augusztus 2. [2-3.] - II. része a következő lapszámban. III (befejező rész): 1891. augusztus 9. [3.] - A Budapesten fennálló h.- m.- vásárhelyi ifj. kör. Hód-Mező-Vásárhely, 1891. október 25. [3.] - a 17-én tartott tisztújítás után Vöröss Sándor választmányi tag helyébe alelnöknek Kalenda Jenő orvostanhallgatót választották. FEJÉRVÁRY 1929. 685.; Vásárhelyi Reggeli Újság 1935. októ­ber 1. 3. p. - Kórházban ápolják. - Haláláról: VRÚ 1935. 10. 31. 2.; Gyászjelentése: uott. 4. Temetéséről: VRÚ 1935. 11.02. 2. 80 Atyja Vánky József (1849-1940) Szegeden fő-reáliskolai tanár. 1870-től tanított, de már 1900-ban nyugállományba vonult, hogy kertészkedő kedvének élhessen. Az 1890-es évek­ben, a Füij utcában kezdett rózsa- és gyümölcsfa-termesztéshez. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom