A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

A rendszeres támogatásoknak köszönhetően a problémák megoldódtak, évvel később, szeptember 1-én, megindult a magyar nyelvű oktatás is. 1891. október 13- án született első gyermekük, aki már harmadik Zsigmond a családban. A dátum, amit csak házasságának anyakönyvi bejegyzéséből ismerünk, Resicabányára enged következtetni.9 A következő év őszén a hódmezővásárhelyi presbitérium „most szervezett lelei eklézsiájába, mely Hódmezővásárhely fíliája, lelkészül és tanítóul egyhangúan Vöröss Zsigmond resiczabányai lelkésztanítót, ezt a hitbuzgó és tevé­keny fiatal lelkészt hívta meg.” A megkeresésre 1892. október 29-i válaszában többek között ez írta: „Nagytiszteletü Egyháztanács! Hálás köszönettel vettem mai napon becses értesítését, mely szerint a lelei egyház lelkésztanítói állomására meg­hívni méltóztatok. Én ez állomást, a vele járó kötelességeket, elfogadom, s ha a jó Isten segít, a jövő hó közepe táján el is foglalom. A napot határozottan még nem tudhatom, miután az attól függ, vájjon mikor érkezik meg mostani helyemre a Nagytiszteletü Esperes Úr által küldendő utódom? Midőn a bizalmat még egyszer megköszönöm, azon ígéretem mellett, hogy a szeretet elve által vezérelt munkál­kodásomban, mint eddigi múltamban, úgy ezután is az anyaszentegyház erkölcsi és anyagi érdekében való önzetlen buzgólkodás, kitartás és igyekezet fognak vezérel­ni.” Utóda 1893. március közepétől Zöld József választott lelkésztanító lett, április­ban már ő készítette el s tette közzé az eklézsia adomány-elszámolását „az egyház, s annak az idő szerint való lelkésze, jelenben már Leién működő tiszt. Vöröss Zsigmond úr nevében és megbízásából.”10 A Csanádi katolikus püspökség makói uradalmához tartozó Leién (Maroslele) a 19. században templom nem, csak katoli­kus imaház volt, temető az 1873. évi kolerajárvány miatt létesült, noha közjogi értelemben a település már előző évben községi rangra emelkedett az 1871. évi XVIII. törvénycikk alapján. Az elöljáróságot akkor egy bíró, egy törvénybíró, két esküdt és egy jegyző alkotta, de jogi ügyeit a Makói Járásbíróság intézte. A lelei katolikus plébánia Historia Domusa szerint 1845-től 1867-ig kizárólag római kato­likusok éltek ott, azonban az 1890. évi népszámlás a 243 ház 1639 lakosa között már 300 reformátust regisztrált, akiket Vöröss Zsigmond érkezéséig Makón anya­könyveztek. Mindebből következik, hogy lelkészi hivatal sem volt, nemhogy fele­kezeti iskola, vagy imaház. A vásárhelyi reformátusok „új lelki leányegyházának” anyakönyve 1893 márciusától az ő szignóival indul. Itteni szolgálata alatt született második gyermekük, Miklós, feltehetően Tiszaburán, mert keresztelőjére 1894. szeptember 13-án ismeretlen okból ott került sor. Az utolsó lelei bejegyzés 1895. szeptember 30-án az esketési anyakönyv lezárása, ami az 1894. évi XXXIII. tör­és magyar arisztokrata részvényesekkel alakult tőkés befektetői csoport) ír. Magyarországi vona­lait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján vette át a MÁV. 9 Budapest VIII. kerület. Házasultak polgári anyakönyve 1920. 1536. sz. 10 Hmvhelyi Ref. Egyh. Presb. ir. 458/1892. - PEIL 1892/49. sz. (35. évf. 10. 10.) 752.; DPL 1893/12. sz. (13. évf. 03. 25.) 161. és 1893/22, 23. sz. (13. évf. 06. 03., 06. 10.) 290-293., 305- 306. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom