A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek
A rendszeres támogatásoknak köszönhetően a problémák megoldódtak, évvel később, szeptember 1-én, megindult a magyar nyelvű oktatás is. 1891. október 13- án született első gyermekük, aki már harmadik Zsigmond a családban. A dátum, amit csak házasságának anyakönyvi bejegyzéséből ismerünk, Resicabányára enged következtetni.9 A következő év őszén a hódmezővásárhelyi presbitérium „most szervezett lelei eklézsiájába, mely Hódmezővásárhely fíliája, lelkészül és tanítóul egyhangúan Vöröss Zsigmond resiczabányai lelkésztanítót, ezt a hitbuzgó és tevékeny fiatal lelkészt hívta meg.” A megkeresésre 1892. október 29-i válaszában többek között ez írta: „Nagytiszteletü Egyháztanács! Hálás köszönettel vettem mai napon becses értesítését, mely szerint a lelei egyház lelkésztanítói állomására meghívni méltóztatok. Én ez állomást, a vele járó kötelességeket, elfogadom, s ha a jó Isten segít, a jövő hó közepe táján el is foglalom. A napot határozottan még nem tudhatom, miután az attól függ, vájjon mikor érkezik meg mostani helyemre a Nagytiszteletü Esperes Úr által küldendő utódom? Midőn a bizalmat még egyszer megköszönöm, azon ígéretem mellett, hogy a szeretet elve által vezérelt munkálkodásomban, mint eddigi múltamban, úgy ezután is az anyaszentegyház erkölcsi és anyagi érdekében való önzetlen buzgólkodás, kitartás és igyekezet fognak vezérelni.” Utóda 1893. március közepétől Zöld József választott lelkésztanító lett, áprilisban már ő készítette el s tette közzé az eklézsia adomány-elszámolását „az egyház, s annak az idő szerint való lelkésze, jelenben már Leién működő tiszt. Vöröss Zsigmond úr nevében és megbízásából.”10 A Csanádi katolikus püspökség makói uradalmához tartozó Leién (Maroslele) a 19. században templom nem, csak katolikus imaház volt, temető az 1873. évi kolerajárvány miatt létesült, noha közjogi értelemben a település már előző évben községi rangra emelkedett az 1871. évi XVIII. törvénycikk alapján. Az elöljáróságot akkor egy bíró, egy törvénybíró, két esküdt és egy jegyző alkotta, de jogi ügyeit a Makói Járásbíróság intézte. A lelei katolikus plébánia Historia Domusa szerint 1845-től 1867-ig kizárólag római katolikusok éltek ott, azonban az 1890. évi népszámlás a 243 ház 1639 lakosa között már 300 reformátust regisztrált, akiket Vöröss Zsigmond érkezéséig Makón anyakönyveztek. Mindebből következik, hogy lelkészi hivatal sem volt, nemhogy felekezeti iskola, vagy imaház. A vásárhelyi reformátusok „új lelki leányegyházának” anyakönyve 1893 márciusától az ő szignóival indul. Itteni szolgálata alatt született második gyermekük, Miklós, feltehetően Tiszaburán, mert keresztelőjére 1894. szeptember 13-án ismeretlen okból ott került sor. Az utolsó lelei bejegyzés 1895. szeptember 30-án az esketési anyakönyv lezárása, ami az 1894. évi XXXIII. törés magyar arisztokrata részvényesekkel alakult tőkés befektetői csoport) ír. Magyarországi vonalait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján vette át a MÁV. 9 Budapest VIII. kerület. Házasultak polgári anyakönyve 1920. 1536. sz. 10 Hmvhelyi Ref. Egyh. Presb. ir. 458/1892. - PEIL 1892/49. sz. (35. évf. 10. 10.) 752.; DPL 1893/12. sz. (13. évf. 03. 25.) 161. és 1893/22, 23. sz. (13. évf. 06. 03., 06. 10.) 290-293., 305- 306. 190