A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

BÉRES DEZSŐ IDŐPILLÉREK

Két fejezet új adatokkal Vöröss István költő családtörténetéből'

A reformáció 1881. évi emléknapjára a mintegy négyévnyi előkészület után megnyitott debreceni zsinaton a Dunántúli, a Dunamelléki, a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerületekből megalakult a Magyarországi Református Egyház. Ez utóbbi egyházkerület legnépesebb egyházmegyéje a Békés-bánáti, területe Orsovától Szeghalomig, Pancsovától Csongrádig terjedt. 1912-es statisztikai adatok szerint 49 anyaegyházközségben 8 leány-, 24 fiókegyházközség, 5 ötven lélekszám feletti és 276 ez alatti szórvány gyülekezet, 191 iskola gyámolított 211 ezer 250 hívőt. Egyik anyaegyházközsége, mintegy 30 ezer református lélekkel, Hódmezővásárhelyen volt. A Sarkadról 1810-ben ideérkezett fölmenők után vásárhelyi dinasztiaalapítónak tekintett Vöröss Zsigmond elsőszülött fia, (második) Zsigmond, 1879. évi matúrájáig a helyi „reformált főgymnasium”-ban Futó Mihálytól magyar nyelv és irodalomtörténetet, vallástant, Magyarország történelmét, bölcseleti előtant, Göőz Istvántól latin és görög, Kiss Gusztávtól német nyelvet, és vegytant, Varga Antaltól természettani ismereteket, mennyiségtant, mennyiségtani földrajzot tanult. 1881-től hallgatott teológiát Debrecenben, első „lelkészképességi vizsgája” után megkapta az exmissio-t (exmisszus), a segédlelkészi szolgálatra történő kibocsátást. Szerem- lei Sámuel feljegyzése szerint 1884 májusától 1885 júniusáig szülővárosában ótemplomi, majd újtemplomi segédlelkész, második vizsgája után, 1886-tól, Tiszaroffon szolgált.1 2 Nem ismert, hogy a szintén Hódmezővásárhelyről származott tiszaburai jegyző, Bán Sámuel leányával, Izabellával mikor házasodott, ám a két település közel-szomszédsága ezt az időszakot, helyszínt feltételezi. A község az 1876-os vármegyerendezés előtt Heves, utána Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozott. Elöljáróságát 1879-ben 1 főbíró, 1 másodbíró, 1 rendőr, 1 közgyám, 5 tanácsos, 1 jegyző és 1 segédjegyző alkotta. Illetékes szolgabírói hivatal, postaállomás Tiszaroffon, törvényszék Karcagon, járásbíróság Abádszalókon volt.3

1 Az eddigi közlésekben (Szeremlei Társaság Évkönyve 2012. 297-347, 2017. 122-132.; Holt zendülő. Vöröss István összegyűjtött versei = Németh László Városi Könyvtár, Hmvhely, 2016.) a címbefoglalt tárgyunkkal kapcsolatban több kérdés maradt nyitva. A folyamatos kutatás révén most ezeket igyekszünk megválaszolni, egyúttal ismétlések nélkül bírálva felül az eddigieket.

2 A Hód-Mező-Vásárhelyi Reformált Főgymnasium 1878-79-edik tanévi értesítője / Közzé teszi az igazgatóság. H.-M.-Vásárhely. Nyomatott Goldberger R.-nál, 1879; Lelkészek és javadalmaik. Segédlelkészek listája 1850-1911 / Szeremlei Sámuel = Kéziratos füzet + 1 lap. Bethlen Gábor Református Gimnázium Könyvtára. Leltári szám: 37.

3BOTKA János (szerk.): Adatok Szolnok megye történetéből П. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1989. Tiszabura: 315-332.; 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. Eger, 1999. 549-551. III. Zászlóalj, burai névsor.

187