A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Dobos Irma: Földtani térképezés 1950-ben Hódmezővásárhely és Mindszent környékén

elkülönítése igen lényeges volt, mert úgy tűnt akkor, hogy csak a 200 m körüli tiszta, vastag homokréteg alkalmas megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz beszerzésére és ennek hatására azután ezen a területen és környékén főként - egy bizonyos ideig - ilyen mélységű ivóvíz-kutak létesültek.

A Halaváts-féle negyedidőszaki-pliocén rétegtani határt még hosszú ideig elfogadták és alkalmazták a sztratigráfusok és különösen az Alföld más területén a fauna-mentes és tarka agyagot képviselő nagyobb vastagságú réteget tekintették felső-pliocénnak (Dobos 1965). A fauna-együttes felülvizsgálata, újra értékelése alapján kiderült, hogy a Halaváts-féle Viviparus Böckhi-szint feletti rétegek kora felső-pleisztocén, alatta a középsőt a későbbi nagyobb mélységű fúrásból nem lehetett faunával kimutatni. Az alsó-pleisztocén és a pliocén közötti határ a legmélyebben a Dél-Alföldön jelentkezett, amely a 700-750 m vastagságot is elérheti és ennek legnagyobb része a Günz-Mindel interglaciális folyamán képződött (Krolopp

1970). Vízfeltárás szempontjából - amennyiben a kőzetkifejlődést is ismerjük - mindenképpen nagy segítséget jelentett az őslénytani vizsgálat eredménye.

Jelmagyarázat:

173