A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…
1945 után sokan Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Németország felé vették az irányt. A törvénytelenül fölállított népbíróságok várható ítéletei elöl sokan vándoroltak ki nyugatra. Valódi bűnösök, bűnösnek nyilváníthatók és teljesen ártatlanok is elindultak a különböző országok felé. Ismeretlenül és korábbi kapcsolatok nélkül is útra keltek emberek és egész családok. Az alaptalan vádakkal meghurcoltak közül nevezetesebbek: a Kokron család; Wiener Tibor és neje, Bakos Margit (USA); Endrey Béla ex-polgármester (USA); Juhász László SJ jezsuita szerzetes, tanár (USA); Nagygyörgy Sándor református lelkész (USA, Argentína, majd hazatér); Orbán Ferenc atlétikai olimpikon (Svájc, USA); Verebes Tibor ügyvéd, énekes (Ausztrália); Weisz Pál (Meir Weis) (Izrael); Molnár Etel festőművész (Argentína); vagy éppen Keresztes Tamás mandátumától megfosztott parlamenti képviselő (Svájc, USA). 1945-1946-ban több alkalommal érkezett a Vöröskereszt, az Egyesült Államok kormányának és amerikai magyarok gyűjtése nyomán élelmiszer, gyógyszer és egyéb segélyszállítmány városunkba is. Ezzel együtt érkezett az amerikai liberális magyarok üzenete a felszabadult országba-városba. 1946 nyarán Gyetvai János, a New York-i Magyar Jövő főszerkesztője járta be az ország nagyobb városait. Néhány elfogulatlan gondolat vásárhelyi előadásából: „A kinn élő magyarok nem felejtették el az óhazát, a városokat, de nem felejtették el a magyar urakat sem, akik őket kiverték a hazájukból.” „Vajon össze van-e törve a múlt maradványa? - mert, ha nincs, ha nem veszünk acélseprűt a kezünkbe, akkor újra visszatér a múlt.” „Ha ez meglesz - üzenik amerikai testvéreink - akkor mi is nyugodtan hajtjuk le öreg fejünket az amerikai földbe.” Az előadás után több vásárhelyi adta le üzeneteit amerikai rokonainak, ismerőseinek, amelyek a New York-i lapban jelentek meg.46 A kialakuló kommunista befolyás, a szűkülő demokrácia ellen sok emigrált magyar emelte föl szavát, például az 1947-es „kékcédulás” választások előtti választási visszaélések lehetőségére.47 A másnapi sajtóban nyilvános köszönetét mondott Márton Árpád református lelkész (aki ekkor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi elnöke) az amerikai magyarok segítségéért és erkölcsi támogatásáért: „Arra kéijük az Amerikába szakadt véreinket, hogy folytassák testvéri segítségüket, harcoljanak az Amerikában és külföldön aknamunkát végző feudális fasiszta ügynökök, az Eckhardtok és társaik ellen, szervezzék meg az amerikai nép és demokrácia jó barátságát, támogatását a magyar nép és a demokratikus Magyar- ország számára.”48 A polgári és a szegényebb rétegek belső vándorlásba vágtak, így könnyebben elkerülték az esetleges zaklatásokat. Más városban, más országrészben vállaltak szakmájukban munkát vagy éppen ott, ahol végzettségüktől teljesen más területen kaptak állást. Kevés említés esik arról a legalább harminckét vásárhelyi családról, akiket a Dunántúlról kitelepített svábok helyére költöztettek innen. A baranyai 46 Vásárhely Népe (továbbiakban: VN), 1946. júl. 2. 3. 47 Alföldi Újság (továbbiakban: AU), 1947. aug. 17. 1. 48 VN, 1946. júl. 3. 1. 151
