A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…

lyi példája Diószegi Flóris, aki fiatalon lemészárolta nevelőapját, anyját és hat féltestvérét. Tizenöt évi börtönbüntetése után szabadult 1910-ben - ahol szabónak tanult ki, majd szégyene miatt kivándorolt az amerikai Cleveland-be. Az ott már akkor is nagy magyar közösségben hamarosan kisebb szabóüzletet nyitott és családot alapított.12

„Engöm hínak gyüvevénynek,

Szögény vándorló legénynek.

Én vagyok az a gyüvevény,

Messze fődrül került legény.

Nem szólok én csak hallgatok,

Mer idegöny fattyú vagyok.

Idegöny főd az én hazám,

Mindön asszony édösanyám.”

(Csanád vármegyei vándoriparos vagy béres legény éneke, 1878)32 33

A kivándorlás elleni orvosszer” (Vásárhelyi Ellenzék, 1904)

Itthon sokáig a munkaerő felesleg és a viszonylagos népesség-gyarapodás levezetését látták csak a nagyszámú kivándorlóban, ez azonban a századforduló után kezdett megváltozni, az állami törvénykezés, a sajtó és a közvélekedés is a folyamatok visszafordítására összpontosított. Az Észak-amerikai magyarság között megjelenő lapok (Amerikai Nemzetőr, Amerikai Magyarság stb.) már az 1880-as évektől megjelenő cikkeikkel küzdöttek az „ésszerűtlen kivándorlás”, az ottani valóság, a nehézségek megismertetéséért. A gazdag helyi sajtó különböző felfogású cikkekkel, különböző megoldási lehetőségekkel zárkózik föl a kivándorlás elleni küzdelemhez, hiszen, amint íiják: „A kivándorlási láz nemcsak a felvidéken, a rutén és a tót nép lakta havasok alján, de a búzatermő Alföld rónaságain is meglepte és az idegenbe csábítja a munkásnépet.” Igyekeznek föltárni az okokat: „És ha körülnézünk a szomszéd országokban, elképedve látja az ember, hogy sehol a szabadság nevében annyi visszaélést, annyi gonosz támadást nem követtek el éppen az ősi föld ellen, mint a hármas hegy és a négyes folyam hazájában.” Majd a megoldások felé terelik a figyelmet: „Itt magának az egész társadalomnak és államnak kell munkába lépni, hogy megmenthető legyen az ami becses legalább, sőt pótolhatatlan: a munkaerő, amely nélkül a magyar földnek pusztulnia kell.” „Igenis, a magyar Alföldön, a Tisza-Duna-Maros szögében kell az államnak, olyan munkálatokat létesíteni, hogy akik ki akarnak vándorolni, mert itt nem kapnak munkát, azok otthont kapjanak a hazában. Akik pedig már itt laknak, azoknak legyen bőséges megélhetésük s

32 VV. 1910. dec.1.3.

33 Népköltészet. Magyar költészet kincsestára. 23. 217.

143