A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…

Békéssámsonra, Tótkomlósra és a távolabbi Kunágotára is.7 A környékbeli, szintén gyarapodó lakosságú településekről beházasodások útján, a korábban elszökő zsellérek visszatérése, és egy nagyobb számú (290 fő) betelepülő család érkezése, a Dél-Alföld vidékéről, Biharból és a belső Erdélyből, 1764-ben, mind hozzájárulnak a lakosság erőteljes gyarapodásához. Ahogy a város gyarapszik, erősödik a földszerzés, tartós földbérlet, kialakulóban van a szállásos gazdálkodás, belterjessé kezd válni az állattartás, egyre jobban kötődnek a vásárhelyiek szülőföldjükhöz. Ez a későbbi századokban egyik fontos visszatartó tényezőjévé válik annak, hogy a jó termőterületű Hódmezővásárhely lakossága csak kismértékben választja a belső és a külső vándorlást.

„Nézők, nézők visszafelé,

Az én kedves házam felé,

Vásárhely, én kedves hazám,

Jaj, de idegön vagy hozzám!”

Sirat engöm a madár is,

Utánam hajlik az ág is.

Sír a fölleg, az is látja,

Magános éltömet is szánja.”

(Népdalrészlet, Török Károly vásárhelyi gyűjtése, 1872. 244.)

Idegenben tanuló fiatalok

Már a török előtti időkből maradtak fönn adatok arra vonatkozóan, hogy a Vásárhelyen és környékén még virágzó templomos falvak plébániai iskoláiból már kerültek ki továbbtanuló fiatalok, akik messzebb vagy idegen földön végezték iskoláikat. 1522-ből maradt fönn Vásárhelyi János neve, aki az akkor még püspöki székhelyen, a Csanádi káptalani iskolában végezte papi tanulmányait. Csomorkányi Mátyás, Szentkirályi Imre és mások neve pedig 1531-ben a krakkói egyetemi hallgatók névsorában tűnik föl.8 A wittenbergi egyetem hallgatói közt találjuk 1592- ben Vásárhelyi Jánost és Mózest, akik ekkor tértek át a lutheranizmusról a reformált hitre. Losontzi István református prédikátor, egyházmegyei senior (esperes) Heidelbergben, Újlaskói Lőrinc későbbi vásárhelyi kálvinista prédikátor pedig Franekerben végzett papi akadémián. Nevük 1666-ban tűnik föl itt.9 1773-ban Szőnyi Pál, Szőnyi Benjámin református lelkész fia folyamodott útlevélért, hogy a svájci Basel egyetemére mehessen tanulni. Magát a külföldi tanulmányokat ritkán

7 Herczeg Mihály: Gazdasági helyzet Hódmezővásárhelyen a századfordulón. In: Vásárhelyi Tanulmányok VII. Szerk. Bíró József, László József. Hmvhely, 1977. 70.

8 Imre Mihály: A város művelődéstörténete 1848-ig In: Hódmezővásárhely története 1. 1984. (továbbiakban: Imre Mihály 1984) 586.

9 Imre Mihály 1984. 605.

133