A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Dobay Ferenc: Dobay Imre műkertész hódmezővásárhelyi virágkertészetének története (1914–1952)
- 1903. aug. 1-1905. szept. 30.: Gróf Almásy Dénes kertészete, Gyula, mint segédkertész- 1905. okt. 1-1906. okt. 1.: Gróf Széchenyi Antal birtoka, Póstelek, Békés vármegye. Nagyapám tervezte az új kastélyparkot a gróf legnagyobb megelégedésére.- 1906. okt. 1-1907. aug. 28.: Tost és Molnár kertberendező cég, Budapest, mint főkertész.- 1907. szept. 1-1909. aug. 1.: Báró Bánffy Zoltán örököseinél, mint uradalmi főkertész. Beresztelke.- 1909. szept-1914. febr. 10.: Gróf Almásy Dénes gyulai kastélyában volt főkertész. A nemesi uradalmak kertészetében, a kastélyok körül végzett munkák során mutatkozott meg nagyapám egy új képessége: a kerttervezés és az ezzel járó művészi hajlam. Tucatnál is több kertterve maradt fenn, van, amit művészi tökéllyel dolgozott ki, és ki is festette némelyiket. Ezek közül kiemelendő a pósteleki Szé- chenyi-kastély kertjének újratervezése és rekonstrukciója. E kertterveket a Corvinus Egyetem egykori hallgatója, Fazekas Mónika 2010-ben elkészült szak- dolgozatában nagyrészt feldolgozta. A festészettel is megpróbálkozott, de inkább hobbiból. Egy kisméretű olajfestménye, egy tájképe megmaradt. Ezen kívül kastélyparkokról készült néhány rajza. Bár kertészete hódmezővásárhelyi megalapítása után kerttervezéssel már nem foglalkozott,de rajztudását többször hasznosította, így pl. a Dobay-féle artézikút- érdekeltségi társaság 1933-as megalapításakor ő tervezte meg az artézi víz elvezetését a környékbeli házakba. Erről saját kezű tervrajza is fennmaradt. Művészi hajlamát a továbbiakban inkább a virágkötészetben és a kertészet magas szintű művelésében élte ki. A nemesi kastélyok kertjeinek gondozása közben ismerte meg későbbi feleségét, az osztrák Brauner Karolinát (1878-1966), aki gróf Almásy Dénes gyulai kastélyában a gróf hat gyermeke mellett afféle nevelőnői státusban dolgozott. Nagymamámról azért is kell megemlékeznünk, mivel neki köszönhetjük azt a szép fotó- és iratgyűjteményt, mely a gyulai évekről ránk maradt, és amelyet a kastélyprogram során újjáépített gyulai kastélyban nyílt kiállításhoz is felhasználtak. Brauner Karolin a felső-ausztriai Linzben született egy szerényen élő családban. Édesapja tisztviselőként dolgozott a linzi főpályaudvaron, és Karolinnak több testvére volt, főleg lányok, akik közül többen is átjöttek Magyarországra különböző gazdag családokhoz, mint házvezető, szobalány és ehhez hasonló munkakörökbe dolgozni, így Karolin is a 19. század végén a Békés megyei Almásy Dénes gróf kastélyába Gyulára. Az évek során a grófnőt (aki Károlyi lány volt) és lányait sokszor elkísérte útitársként. Gyakran üdültek Abbáziában, Karlsbadban, Bad Ischlben, a Magas- Tátrában, de a grófnak volt egy vára a Felvidéken, Kékkő (ma Mudry Kamen, Szlovákia), Pesten a Károlyi-palota (Erkel utca), és Békés megyében több kisebb birtoka, így pl. Doboz. Ezeken a helyeken sokszor megfordult a grófi családdal 112
