A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: Hódmezővásárhely társadalomszerkezetének sajátosságai a két világháború között
2. táblázat: Hódmezővásárhely kereső népességének megoszlása Foglalkozási főosztály 1920 1930 1941 fő % fő % fő % Őstermelés 19 230 63,3 17 893 59,0 17 875 57,4 Bányászat, ipar és forgalom 6532 21,5 8043 26,5 8746 28,1 Ebből bányászat és kohászat 0 0,0 0 0,0 1 0,0 Ebből ipar 4859 16,0 6090 20,1 6510 20,9 Ebből kereskedelem és hitel 1229 4,0 1513 5,0 1744 5,6 Ebből közlekedés 444 1,5 440 1,4 491 1,6 Közszolgálat és szabadfoglalkozások 1105 3,6 1144 3,8 1323 4,2 Véderő 549 1,8 69 0,2 585 1,9 Napszámosok külön megnevezés nélkül 718 2,4 602 2,0 188 0,6 Nyugdíjasok, tőkepénzesek 767 2,5 959 3,2 942 3,0 Házicselédek 1201 4,0 1252 4,1 1078 3,5 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 304 1,0 354 1,2 421 1,4 Kereső népesség összesen 30 406 30 316 31158 Kereső népesség az össznépesség %- ában 49,9 50,2 50,4 A kettes táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 1920-ban a 61 ezres össz- népességü város keresőinek aránya 50 százalékot tett ki, melynek pontos száma 30406 fő volt. A népesség foglalkozási megoszlása a következőképp alakult: a keresők 63,3 százaléka őstermelésből élt, miközben az iparban 16, a kereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásokban pedig 4 százalék keresett boldogulást. Az utóbbi két szektorban foglalkoztatottak őstermelőkhöz viszonyított részaránya a Horthy-korszakban fokozatosan, de csak igen mérsékelten nőtt. Emellett létszámát tekintve a házicselédek 4 százalékos, illetve a közszolgálat és a szabadfoglalkozások 3,6 százalékos kategóriája volt még jelentősnek mondható. Ezek a mutatók az egyes táblázat adatai szerint a teljes népességet - a keresőket és az általuk eltartottakat - figyelembe véve jórészt hasonlóan alakultak.2 A vizsgált időszakban a vásárhelyi keresőnépesség tekintetében az önállók aránya 40-45 százalékra volt tehető. Ebből a mezőgazdaság 62-70 százalékkal, míg az ipar-forgalom 25-28 százalékkal részesedett. Hódmezővásárhely szántóföld-, kert- és szőlőterülete 1920-ban 107 428 kataszt- rális holdat tett ki, így egy önálló birtokosra vagy bérlőre átlagban 15 kát. hold terület jutott. 2 Varsányi Attila: Hódmezővásárhely társadalomtörténete. 1-8., 37-38.; Gyáni Gábor, Kézirat 115. 104
