A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Névadónkról - Antal Tamás: Szeremlei Sámuel és a reformáció
ANTAL TAMÁS SZEREMLEI SÁMUEL ÉS A REFORMÁCIÓ* A pozitivista történetírás a 19. század végének hazai tudományosságát is arra ösztönözte, hogy az ország- és várostörténeti munkák mennél több, pontos adattal mutassák be a magyar nemzet s egy-egy település vagy vármegye történetét. Mindez eredményezte az eredeti források iránti megújult érdeklődést, a tények rendszerezett összegzését és a tudományos igényű gondolkodást, amely a megalapozott, okadatolt következtetéseket helyezte előtérbe az anekdotikus, romantikus tudo- mánymüvelés helyett. Az akkori példaadók közé tartozott Szeremlei Sámuel, aki Hódmezővásárhely históriáját nem csupán pozitivista szemléletű társadalomtudósként, hanem református prédikátorként, teológusként, egyház- és iskolaszervező lelkészként szemlélte, élte meg s dolgozta fel.1 Kádár Péter ekképp összegezte a sajátos arculatú, egyházi és világi szintézisre törekvő munkásságát: „sokoldalú, rendszerező gondolkodásmód, a történeti hitelesség és a lelkiismereti szabadság kibontakoztatása - ezek az értékek jellemzik Szeremlei teológiai világlátását, miként koráét is, amelynek alapján azonban a kor eszméit nem bálványokként tiszteli és követi, hanem kritikusan tartja szem előtt, eszköznek és módszernek tekintve azokat annak a hivatásnak a szolgálatában, [...] amelyre egyházáért és nemzetéért fölesküdött. Szeremlei kora eszméit, sőt még a saját felfogását is kész [volt] relativizálni, hogy az általa fő célként kitűzött lelkipásztori törekvéseit teljesíthesse”.* 1 2 Mint egyházkerületi levéltámok abban a helyzetben állt, hogy a kutatásokhoz szükséges szakmai ismerettel, intézményi lehetőséggel és kellő türelemmel végezhesse helytörténészi munkáját, amelyet mindvégig áthatott a kálvinizmus világ- és individuumszemlélete, mely a korszak Kelet-Magyarországán és Erdély északnyugati részén még tetten érhető volt. Ugyanakkor a modem, szabadelvű polgári államiság kialakulása és a 19. század közepétől kibontakozó, de csak megkésett és komplementer tőkés gazdasági változások e területeken is erőtlenítették azt a szemléletet, amelyet a törökkor utáni évszázad alakított ki. Ezt Szeremlei és Miklovicz Bálint az egyháztanács nevében 1883-ban e szózattal fogalmazta meg: „igen szomorú dolog az a magyarországi református egyház életében, hogy nem csak a * Elhangzott 2017. október 26-án, az Emlékpontban rendezett reformációs emlékülésen. 1 R. Várkonyi Ágnes: Értékrend és történelem. In: Szeremlei Sámuel emlékezete. Szerk.: Kovács István, Kruzslicz István Gábor, Szigeti János. (Vásárhelyi Téka 7.) Hódmezővásárhely, 1994. 7-25., különösen: 16-20. 2 KÁDÁR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen. In: A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2012. Szerk.: Kovács István, Presztóczki Zoltán. Hódmezővásárhely, 2013. 11-22. (az idézet: 14.); lásd még: Hódmezővásárhely története I. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Szerk.: Nagy István, Szigeti János. Hódmezővásárhely, 1984. 17-22. A vonatkozó fejezetet Kovács István írta. 9
