A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Vera: Herczeg Mihály néprajzi írásai
róluk. Tanulmánya a téma minden részletére kiterjed, időben pedig igyekszik az elérhető legkorábbi forrásokig visszamenni. A másik nagyobb kérdéskör, amelyet Herczeg Mihály néprajzi munkásságából ki kell emelni, az a közlekedés, teherhordás. Vásárhely vonatkozásában ez is azok közé tartozik, amelynek összefoglalása korábban még nem történt meg. Az első ilyen témájú publikációja, 1983-ban jelent meg a Kiss Lajos emlékkönyvben, A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen a 18-20. században12, címmel. Itt is kiemelkedő érdemeként kell megemlíteni, hogy nem csupán a néprajz hagyományos gyűjtési módszereire támaszkodik, - amellyel nagyon pontos leírását adja egy-egy eszköznek - de a levéltári források felhasználásával, egyúttal rögzíti azok időbeli megjelenését, változásait és eltűnését. Pontosítja a szakirodalomban eddig leírtakat, különösen a vásárhelyi kocsira vonatkozó adatokat, de említhetjük a vontatókocsi, helyi nevén bolondkocsi 1830-as évekre tehető megjelenésének feltárását. Nem feledkezik meg a teherhordás legegyszerűbb darabjairól, a tarisznyáról vagy a garabolyról, majd a nagyobb terhek hordására alkalmas talicskáról vagy a vízjárta helyek szállítóeszközéről, a tutajról sem. Legrészletesebb leírást azonban a több mester együttműködését igénylő és számos változatban használt kocsikról ad. Ezt a tanulmányát a város néprajzi monográfiájában bővítette ki, A hódmezővásárhelyi közlekedés, teherhordás, szállítás néprajza'3, címmel. A témát elsősorban a közlekedés, szállítás 20. századi gépesítése felé terjesztette ki, utalva a kerékpár, a motorkerékpár, a személygépkocsi, teherautó és a traktor megjelenésére. Ugyanakkor még a lovaskocsik egyes foglalkozási ágak szerinti módosítására is kitér a 20. század első felében, így megemlíti például a molnárkocsit, a jegeskocsit, a szódáskocsit. Munkásságában még egy jelentős publikációt kell kiemelni, melyben a néprajz nagyobb szerepet kapott, s ez a Kruzslicz Istvánnal közösen írt könyv Mártély múltjáról, a Száz magyar falu sorozatban. Ha megnézzük a tartalomjegyzéket, már akkor szembeötlik, hogy Herczeg Mihály többségében a néprajzi fejezetek megírását vállalat föl. Ismertette a község paraszti gazdálkodását, bemutatta a halászok világát, az ipart és a kereskedelmet. Az Ünnepek és hétköznapok című fejezetben a naptári év szokásait vette sorra, a Rend az élet rendjében pedig az emberélet fordulóhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. A Ház, étel, ruha című fejezet a falu népének század elejei életkörülményeit mutatja be, köztük kedves témájával, a táplálkozással.14 12 HERCZEG Mihály: A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen a 18-20. században = Kiss Lajos emlékkönyv. Szerk. DÖMÖTÖR János és TÁRKÁNY SZŰCS Ernő. Hódmezővásárhely, 1983. 245-271. 13 HERCZEG Mihály: A hódmezővásárhelyi közlekedés, teherhordás, szállítás néprajza = Hódmezővásárhely néprajza i. m. I. köt. 325-343. 14 HERCZEG Mihály-KRUZSLICZ István Gábor: Mártély = Száz Magyar Falu Könyvesháza. Bp., é. n. (2000). 268
