A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
sukat a budapesti Magyar Színházban is bemutatták. Szophoklész Antigoné c. művét 1967-ben mutatták be, ennek azonban elmaradt a sikere, ezzel ez a színpad megszűnt.61 A helyi színjátszók a vendégként fellépő vidéki vagy fővárosi színházak (Somlay Színpad: Szerelmi házasság, Dankó Pista) darabjaiban kaptak helyet. A kultúrházban - kezdetben - saját díszletműhely is működött, a díszletek, berendezések tervezését Füstös Zoltán festőművész tervezte, a fiatal Hézső Ferenc festette és háromtagú díszletező brigád készítette el Kincses Lajos vezetésével.62 Petőfi Színház (1956. szeptembertől 1957. április 1-ig) A budapesti Játékszín művészeiből és a helyi műkedvelő színjátszókból állt össze a társulat, alkalmankénti előadásokra. Vásárhelyi Színkör (1986-1990) A Petőfi Kultúrházban alakult egy helyi fiatalokból álló amatőr színházi csoport, a vásárhelyi műkedvelő színjátszás hagyományainak felélesztésére, korszerű színjátszással. Alapítója Erdélyi Tibor, a későbbi festőművész, aki grafikusként dolgozott a kultúrházban, és közben elvégezte a szentesi Horváth Mihály Gimnázium színjátszó-rendező szakát. Tagjai voltak: Samu Ferenc, Béni István, Erdélyi Tibor, Szabó Péter, Lengyel Tünde, Diószegi Ágnes, Nagy Erika, Unyi Péter, Varga Zoltán, Tóth Sándor és mások. Cirkuszparódiával kezdtek, 1988 nyár elején mutatták be Rejtő Jenő Három légiós c. bohózatát, Tímár György-paródiákut. de modernebb színdarabokat is bemutattak.63 1992- ben Szabó C. Szilárd igyekezett újjáéleszteni a Vásárhelyi Színkört, régi és új tagokkal. Mrozek A nyílt tengeren c. tragikomédiáját mutatták be a PMK színpadán.64 A kultúrház 2011-es felújítása alatt a színielőadások egy részét újra a Fekete Sas színpadán, a kisebb iskolai darabokat pedig a Mozaik Kamaraterem-mozi kis- színpadán rendezték meg. Műkedvelő színjátszás Vásárhelyen napjainkban Károlyi színpad. 2008-ban alakult meg. Alapítójuk Békési János volt, későbbi vezetőjük Rummel József lett, aki a szegedi főiskolán szervezte meg a KOBAK-ot (Karinthyt Olvasók Baráti Körét és annak előadó csoportját). Rendszeres próbahelyük és időnkénti előadásuk helyszíne a Károlyi-ház lett, így merült föl, hogy a műkedvelő színtársulat a Károlyi Színpad nevet vegye fel. Tagjai: Rummel József, Ditrói Zoltán, Nagy István, Lábodi Róbert, Varga Anna, Téglás Barbara, Lebák Irén, Korsós Gyöngyi, Tóth János, Saja Rita, Dúl Anikó, Tóth Zsóka, Szuromi Klára, Békési János, Kiss-Albert Gergely, Szabó Gergely, Szabó Bernadett, Rácz 61 FÖLDESI Ferenc tanár, a színpad irodalmi vezetőjének visszaemlékezése.; MOLDVAY Győző visszaemlékező cikke a Petőfi M. K. színjátszóiról (1952) = VV, 1992. jún. 6.; FARKAS László írása a Színjátszó Szakkörről és a Szavaló Körről = Vásárhelyi Szó, 1955. 1. szám. 26. alapján. 62 GALLAI Ernő: A tervtől a kész díszletig = Vásárhelyi Szó, 1956. 1.32. 63 Vásárhelyi Tükör, 1989. jún. 4. és nov. 18. 64 VV, 1992. jún. 4. 2. 150
