A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

1932-ben itt tartott előadást József Attila: A legújabb magyar költészet címmel. Fellépett itt Hont Ferenc és itt volt Ascher Oszkár estje is.

Zsolnay cserkészcsapat öregrajának színjátszói. Népszínműveket, diák és cserkész darabokat mutattak be („Falurossza”, „Szökött katona”, „Vereshajú” stb.). 1939-ben a visszacsatolt Felvidéken rendezett táborozáshoz gyűjtöttek jótékony célú előadással.54

Regős Cserkészek (Magyar Cserkészszövetség Regös Rendje). A Hódmezővásárhelyi 111. számú „Erő” Cserkészcsapaton belül működött. Elsősorban református, katolikus, evangélikus cserkészek alkották, a Bethlen-gimnáziumban „Pacsirta” regős őrs is tevékenykedett. A fiatalok elsősorban mesemondást, népdalokat, népzenét és néptáncot tanultak összejöveteleiken. A Vásárhelyi tanyavilágban néprajzi gyűjtő-túrákat szerveztek. A nagyobbak olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a tanyavilág helyzete, Németh László, Kodolányi János, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Illyés Gyula és más kortárs népi írók műveinek elemzése, a kortárs magyar dráma, vers és zene megismertetése. Közösen olvasták és megbeszélték a Kelet Népe, a Magyar Élet és a Magyar Út cikkeit. Regős vezető Osváth Gábor volt, egyik későbbi híres tudósunk, Gyulai József is járt a regős cserkészetbe. A cserkészek szavalóversenyeket és verses-zenés ünnepi műsorokat tartottak. 1939. március 14-én a városháza dísztermében Ady Endre és Illyés Gyula verseiből ösz- szeállított ünnepi műsort rendeztek. Zongorán Bartók Béla és Kodály Zoltán müvei hangzottak fel. A tanyai cserkész kollégisták népdalokat énekeltek, a regős cserkészek színjátszói pedig bemutatták a Csáki bíró c. népszínművet. Az ünnepi est díszvendége és előadója Zilahy Lajos író volt.55 Szamárvásár Derekegyházán c. népszínművüket az 1930-as évek második felében mutatták be a Fekete Sas színpadán. A Vásárhelyen vendégeskedő Tamási Áron műveiből adtak elő jeleneteket a kiscserkészek. 56 A tehetséges regős cserkészek közül többen bekerültek a Petőfi Önképzőkörbe, később helyi és országos színházakba is. 1949-ig maradtak fenn, amikor a cserkészmozgalmat - Vásárhelyen is - betiltották.

Kokron-gyári Műkedvelő Színtársulat (1936-1944). A Kokron-gyárban az 1930-as években már több mint hatszáz szövőgyári munkás dolgozott, ezért Kokron József a munkások részére külön kultúrházat építtetett - színpaddal, olvasóteremmel - a Teleki utcai gyárral szemben 1938-ban. Legendás vezetője, rendezője, díszlet- és főként jelmeztervezője Petrik Imre szabómester volt. Itt kezdett műkedvelőként Szénási Ernő, Kovács Zsuzsa, Cserényi Béla, Bánffy Frigyes és mások is. A Fekete Sas báltermi színpadán, 1937 farsangján mutatta be a gyár színjátszó köre Abrahám Gyula Kétlakat c. bohózatát, Tóth Sándor Csárda jelenetét,

54 Népújság, 1939. jan. 29. 6.

55 A hódmezővásárhelyi református. Bethlen G. Gimnázium 1939—40. tanévi évkönyve. Hódmezővásárhely, 1940. 35-38.

56 Nevelés és műveltség. Válogatás Szathmáry Lajos írásaiból. Hódmezővásárhely, 1986. 190.

146