A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Makó Imre: Fogolycsere révén a Szovjetunióban

Losonczy Endre, dr. (1901-1978) közismert, bohémlelkü városi tisztviselő. 1945- től Takács Ferenc szociáldemokrata politikus, iparügyi miniszter munkatársa annak fél- reállításáig. Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. (Szerk. KŐSZEGFALVI Ferenc és BORÚS Gábor.) Bába Kiadó, Szeged, 2002. 139. 1919-ben, amikor Zilahból kiverték a románokat, megsebesült. Mikor Rákospalotán felépült, a vörösök a 30-as dandárba sorozták be. Félegyházánál egy csatározás alkalmával román fogságba esett, s onnan 1920 végén szabadult. FEJÉRVÁRY József i. m. 244.

Mikulik József (Salgótarján, 1889-Baku, Szovjetunió, 1933) eredeti foglalkozása vas- és fémesztergályos volt. Még az első világháború előtt belépett a szociáldemokrata pártba. Az orosz majd az olasz fronton a katonák között antimilitarista agitációt folytatott, emiatt a katonai bíróság fegyházbüntetésre ítélte. Kiszabadulása után a Weiss Manfféd Lőszergyárban dolgozott, ahol hamarosan főbizalmivá választották. Az őszirózsás forradalom után az ekkor már legálisan működő antimilitarista galileisták (ún. forradalmi szocialisták) csoportjához tartozott, szervezte ugyanakkor a baloldali üzemi bizalmiakat is. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalapításában, és tagja lett az 1918. november 24-én megalakult 18 tagú központi bizottságnak. („Vagy nyolcvan-száz ember jelent meg ezen a novemberi estén a volt képkiállítási teremben. Nagyüzemek bizalmijai, Oroszországból visszatért hadifoglyok és a Korvin-csoport emberei adták az összegyűlteknek úgy egy-egy harmadát. Mikulik József volt akkor, bár csak rövid időre, a mátyásföldiek vezére. Ő volt Kun után az est főszónoka. Nekünk nagyon tetszett Mikulik, aki mint a gyár bizalmija az üzem automobilját használta már akkoriban.” - írta Lengyel József a Visegrádi utca c. emlékiratában.) A Tanácsköztársaság alatt a salgótarjáni, majd a gödöllői járás politikai biztosaként tevékenykedett: a salgótarjáni térség munkásait felfegyverezve sikerült megállítani a csehszlovák intervenciós csapatokat. Megszervezte továbbá a ceglédi ellenforradalom leverését is. A kommün bukása után letartóztatták, és a Pestvidéki Kir. Törvényszék 1921. júniusban izgatás és zsarolás büntette miatt 10 évi börtönre ítélte. Előbb Zalaegerszegen, majd Vácott, végül a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. Büntetésének végrehajtása kiadatása folytán 1922. július 22. napjával félbeszakadt. Bakuban az olajforrásoknál dolgozott, 1930 körül már üzemmérnökként. - Munkásmozgalom-történeti lexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976., Magyar életrajzi lexikon I-П. Bp„ Akadémiai Kiadó, 1967-1969.; BFL Bp. Kir. Orsz. Gyűjtőfogház ir. Rabtörzskönyvek П - 7084. (archives.hungaricana.hu). Alakja megjelenik Tormay Cécile írónő, a konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezet, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége létrehozójának (1918) kétes értékű, naplószerű munkájában is: ,Egy Mikulik nevű félszemü terroristának soroztak a munkakörébe, akit Cyclopsnak hívnak a többiek. (A rabtörzskönyvben Mikulik különös ismertetőjele, hogy „bal szemén hályog, nem lát”. - M. /.) Soha se hallottam eddig róla. Állítólag Mátyásföldön harácsol, és a repülőtelepnek a teljhatalmú diktátora. Szamuelly azt mondta róla: Olyan kegyetlen, hogy ellene még ő sem tehet semmit. Ezt a félszemü emberállatot bízták meg, hogy végezzen velem. Ő maga mondta: El kell tennem láb alól. És mostantól kezdve az életem attól függ, el bírom-e kerülni vagy találkozom-e vele.” (TORMAY Cécile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918—1919-ből.) A Mikulikra kiszabott büntetés ismeretében a fenti minősítés megkérdőjelezhető.

106