A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Makó Imre: Fogolycsere révén a Szovjetunióban
fel. Vásárhelyen a földmunkások szervezete után a legnagyobb jelentőséggel a Magyar- országi Építőmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja bút, ennek elnöke a háromtagú direktórium vezetőjének tekintett Borsi János volt. A kőművessegéd rendkívül gyors katonai előmenetele nem volt egyedi eset. A szintén kőmüvessegéd Boros Jánosról (1896-1976) - részben saját közlése alapján - tudott, hogy Vásárhelyen egyik szervezője és tagja a Vörös Őrségnek, a Vörös Hadseregnek, századparancsnok, zászlóalj parancsnok és dandárparancsnok-helyettes volt.20 Pálfi Palócz János (1881-1959) géplakatossegéd, az általa tett nyilatkozat szerint, a 46. vörösdandárban szintén a századparancsnokságig vitte. A Szelevényen és Csongrádon történtek Barta dandárparancsnok 1919. május 1-jén parancsba adta, hogy Sarró százada Csongrádról menjen át a Tiszán Szelevényre, és a románok elől menekülőben lévő szelevényi direktóriumnak segítsen átjönni, s egyszersmind statáriálisan büntesse meg azokat, akik bántották annak tagjait. Az állítólagos feljelentés szerint „valamelyes fehér-féle mozgalom is volt”. Barta a parancsot Ihász zászlóaljparancsnoknak olvasta fel a századparancsnok előtt, és egy embere egy névsort is átadott Ihásznak. A század még aznap a délutáni, vagy esti órákban átment Szelevényre.21 A szolnoki törvényszék előtt Bereczki Sándor vádlott, volt vöröskatona a következőket adta elő: Amint a Tiszán átmentek, szakasza a Tisza-parton maradt őrszolgálatos. Késő délután Sarró azt a parancsot adta neki és egy Pap nevezetű társának, hogy menjenek el Sütő Mihály tanyájára, az fogjon be és kocsival jöjjön elő. A közeli tanyáról Sütőt el is hozták. Ezt jelentették Sarrónak, ki Bereczkit a társával együtt félrehívta, és megparancsolta, hogy Sütőt a révészekkel csónakon vigyék be a Tisza közepébe, és ott ő Sütőt lője agyon. Amikor Bereczki kijelentette, hogy nem teljesíti a parancsot, Sarró revolvert rántott elő, és ráfogta azzal, hogy „parancs vagy nem parancs”? A vádlott elmondta, hogy „Sarró nagyon erélyes és goromba ember volt”, és más alkalommal is azzal fenyegette embereit, hogy aki nem teljesíti a parancsát, azt agyonlövi. Varsányi Sándor volt szakaszparancsnok vallomása szerint a parancsnok, ki ott volt a gáton, amikor a vöröskatonák kocsin Sütőt odahozták, azt a parancsot adta, hogy „ezt az embert azonnal lőjétek agyon”. Miután Varsányi ezt megtagadta, Sarró fegyverrel a kezében újból rendelkezett, erre Bereczki és Vörös elindultak a parancsot teljesíteni. A folyóparton a tűznél melegedő két révésznek szóltak, hogy Sütőt tanúként Csongrádra kell vinni, majd csónakba ültek. A két révész a csónak elején, illetve végében ült, középen pedig a két vöröskatona Sütővel szemben. A Tisza közepére érve Bereczki katonai lőfegyverével Sütő fejére célzott és azt fejbe lőtte. Sütő kezével az arcához kapott, 20 A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona (a továbbiakban: MCSMHÉL). MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1987. 67. 21 A Szelevényen elkövetett cselekményekre és az utólagos felelősségre vonásra lásd: 21. jegyzet. 77
