A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Francisztiné Molnár Erzsébet: 125 éve született Deli Lajos vásárhelykutasi igazgató-tanító
FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET SZÁZHUSZONÖT ÉVE SZÜLETETT DELI LAJOS VÁSÁRHELYKUTASI IGAZGATÓ-TANÍTÓ Deli Lajos 1892. július 4-én látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen egy hatgyermekes család második fiú tagjaként. Kovácsmester édesapja műhelye és kis tanyai boltja a Nagymágocs-Orosháza közötti országúton állt. A haladó gondolkodású iparos ember erején felül mindent megtett azért, hogy gyermekeit tanítássá. Sándor a legidősebb, édesapja mesterségét választotta, majd a városi téglagyárban téglamesterként dolgozott. Lajos tanító lett, József és Gyula Hollóházán a porcelángyár szakmunkása. Később Gyulát a gyár műszaki vezetésével bízták meg, majd Vásárhelyen részt vett a Majolikagyár beindításában, ahol nyugdíjazásáig műszaki vezetőként dolgozott. Az ötödik gyermek, Jusztina, Rácz János agyagiparoshoz ment feleségül, Károly, a legkisebb Dél-Amerikába került. A gyermekek taníttatásában sokat segített nagybátyjuk, aki Beregszászról került Hódmezővásárhelyre. Deli Lajos tanulmányait a mágocsoldali iskolában kezdte, ahol hamarosan kitűnt tehetségével. A legjobb fejű tanulók közé tartozott, kiválóan rajzolt és nagy érdeklődéssel fordult a zene iránt. Az elemi iskola befejezése után a jó tanuló gyermeket a vásárhelyi Polgári Fiúiskolába íratták, ahova a nagymamájától járt. A család később a városba költözött, az édesapa pedig a Társasági Téglagyár gépészkovácsa lett.1 A Polgári Iskola igazgatója, Ajtay Gyula a tehetséges fiút az aradi tanítóképzőbe irányította, ahol szegény tanuló lévén ösztöndíjban részesült. Itt bontakozott ki zenei tehetsége, amelyet egész életén keresztül hasznosított. A tanítói oklevelet 1911 júniusában szerezte meg Aradon. Szeptember 10-én kapott kinevezést, 11-én pedig már a Mátyáshalmi Állami Elemi Népiskola 61 mindennapos és 44 ismétlős diákját tanította. A környéken lakók nagy szeretettel fogadták a fiatal, lelkes tanítót, aki az iskolai munka mellett jelentős szerepet vállalt a Mátyáshalmi Olvasókörben. Hamarosan ő lett az olvasókör elnöke. Már kezdő pedagógusként felismerte, hogy az iskolából kikerült fiatalokat nem szabad elhanyagolni, nevelésükkel tovább kell foglalkozni. Ennek érdekében újjászervezte az Ifjúsági Egyesületet és színjátszó csoportot alakított.2 A külterületi tanítók testületébe gyorsan beilleszkedett, és rövid időn belül ő látta el a jegyzői teendőket. Vidonyi Jenő igazgató 1912-ben már jelesre minősítette a fiatal tanító munkáját.3 A következő évben, az iskolák államosításának 10. évfordulóján munkájára már Negyvenhat év hivatásszeretetből a tanyai és falusi nép szolgálatában. GYŐRI János és TÓTH Károly igazgatók gyűjtőmunkája. Hmv, 1979. Kézirat. 2. old. (a továbbiakban Győri -Tóth) 2 Uo. 3 MNL CSML HL (a továbbiakban HL) Hmvhely, Külterületi Elemi Népiskolák (általános iskolák) ir. Állami Népiskolák Igazgatóságának ir. 1903-1923. 352/1912. ig. sz. 255
