A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Kovács László: Egy egyedülálló könyvgyűjtemény fénykora és pusztulása

rén belül elkövethet” (1988). Teller professzornak igaza van, „még a szakértő is követ el hibákat a saját szűk szakmai körén belül”.

Az ebben a cikkformátumban közreadott jelentésben megvitatott tragikus példa fájdalmasan szemlélteti, hogy igen költséges lesz az a vállalkozás, amit nem vitatnak meg időben megfelelő szakértőkkel. Az addig rendben van, hogy az ember a saját szakterületén belül kísérletezik, de amikor a tudományok más területére téved, fontos, hogy az azt a területet alaposan ismerő szakértőket is megkérdezzen. Például a mi esetünkre: be kell vonni azokat, akik szakértői szinten tudnak gyűjteményeket értékelni, javaslatokat tudnak tenni azok esetleges oktatási és kutatási felhasználhatóságukról, akik ismerik a modem könyvtári technológiát, és akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek nagyobb kutatási könyvtárakkal kapcsolatos projektek átadása és irányítása terén.

Végül is sohasem fogjuk megtudni, hogy ennek a gondosan összeállított rendkívüli gyűjteménynek milyen hatása lett volna az oktatásra és a kutatásokra magyarországi intézményekben. Azt sem fogjuk megtudni, hogy az írások tartalma milyen mértékben segítette volna elő ismereteink gazdagodását az egészségügy kritikus területein.3

Nem áll rendelkezésünkre megbízható adat arra vonatkozóan, hogy mit szállítottak el Szentesre. A könyvtári statisztikát is másként vezetik Észak-Ameriká- ban és megint másképp Európában (Mit tekintenek egy kötetnek/darabnak és azt hogyan „jelentik”? Például a folyóiratokat évfolyamonként bekötve számítják egy kötetnek, vagy pedig bekötés előtt - ha egyáltalán bekötik őket - minden szám egy kötetnek számít-e?), ami további bizonytalansági tényező a szállítmány nagyságát tekintve. Ezeknek a dilemmáknak ad hangot ez a jelentés.

Az intézet gyűjteményét gyakran keverik Selyének a szlovákiai Komárnónak elküldött és ott tárolt „személyes könyvtárával és papírjaival”. Ott a város 1991 óta minden évben támogatja a Selye Emléknapok megrendezését. Komárnóban 1992-be egy kórházat róla neveztek el és 1994-ben egy iskolát is, ami a Selye János Gimnázium nevet kapta. 1998-ban létrehozták a Selye Főiskolát, majd 2004-ben első tanévvel megnyitotta kapuit a Selye János Egyetem. 1994-ben Budapesten jegyezték be a „Hans Selye” Society-t, magyarul a „Selye János” Társaságot, melynek tagságát a magatartástudomány és magatartásorvoslás szakterületén dolgozó neves orvosok, pszichológusok és szociológusok alkotják.

Angolból fordította Samu János

3 A Selye hagyaték útja a semmibe = Magyar Nemzet, 1999. okt. 27. p. 1-6.; Lázár György: Rekviem egy könyvtárért = Lege Artis Medicinae, 1999. dec. p. 979-980 228