A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Kovács László: Egy egyedülálló könyvgyűjtemény fénykora és pusztulása
kilencvenes évek közepére a magyarországi könyvtárak is (miként az amerikai társintézmények is néhány évvel korábban) ráálltak a számítógépes technológiára, amely lehetővé tette számukra, hogy akár belföldről, akár külföldről nagyon rövid idő alatt beszerezzenek bármilyen kiadványt. így a tudományok bizonyos ágazataiban nincs már meg az a nagy igyekezet, hogy a papíralapú kiadványokat beszerezzék. Mint korábban említettük, leltárjegyzék nem volt. Kezdetben a magyar szakértők a Szentesre került állományt kb. öt millió darabra (sic) becsülték, aminek valószínűsíthető értéke 327 millió forint volt, ami kb. 11 678 500 USD. Kb. 5- 6000 négyzetméternyi könyvtárterületre volt szükség és egy erre a célra tervezett új épület 2 milliárd forintba került volna. A felmérés szerint a könyvtár üzemelése 40 szakképzett könyvtárost és 40 fős kisegítő személyzetet igényelt volna. Ehhez még szükség lett volna egy modem számítógépes rendszerre, berendezésekre, polcokra stb. Amikor 1998-ban az Országos Széchényi Könyvtárban az egyik kollégával megvitattam a szentesi projektet, ő ezt válaszolta: „Amikor az országos költségvetésből nem tudják biztosítani a szükséges pénzt a budapesti Nemzeti Színház helyreállítására, akkor nem várható, hogy egy ilyen, rendszeresen felmerülő nagyobb költségre az ország elkötelezné magát.” A modellnek szánt Harvard Egyetem és annak orvostudományi részlegének megfelelő egyetem magyarországi megvalósítása szintén lehetetlen, hiszen még amerikai intézmények sem kísérlik meg a Harvard akadémiai és kutatási programjának tantervűkbe való beépítését. Ez a kiemelkedő intézmény (amelyet 1636-ban alapítottak) rendelkezik az egész világon legszámottevőbb alapítványtartalékkal és egy, a felsőoktatási szinten sehol másutt meg nem található hatalmas könyvtári állománnyal.2 A terveknek megfelelő orvosi egyetem létesítése Szentesen vagy pedig alternatív hely keresése a gyűjteménynek idővel akadályokba ütközött. A hely bérléséért fizetendő összeg egyre nagyobb lett, és az lett a vége, hogy a gyűjtemény csődtömeggondnokság alá került. Az alapítvány többször megkísérelte a gyűjtemény megmentését, és megkereste a magyarországi minisztériumokat és más hatóságokat. De a költségek egyre halmozódtak, és a szakértők nem tartották érdemesnek a szállítmány megmentését. Végül 1999-ben az egész gyűjteményt árverésen értékesítették, ahol a kikiáltási ár 3,6 millió forint volt, de végül áron alul, 2,1 millió forintért kelt el. (A szállítmány megérkezésekor a monográfiák értékét 72 millió forintra, a folyó2 The Chronicle of Higher Education (Felsőoktatási Krónika), 2000.09.01, p. 19; Jelentés és cikk a Harvard Egyetem besorolásáról 1998-99-ben: adományok: 451 672 023 USD (1. hely), támogatás öregdiákoktól: 173 159 244 USD (2. hely); az egyetem alapítványtartaléka 1999-ben: 14 255 996 000 USD (1. hely); hallgatók száma 1999-ben: 17 930; az egy hallgatórajutó alapítványtartalék 1999-ban: 795 092 USD (4. hely); könyvtári állományuk 1998-1999-ben 14 190 704 kötet/darab; múlt évi gyarapodás: 308 843 kötet; jelenlegi folyóirat-állomány: 105 837; állandó személyzet létszáma: 1040 fő; összkiadás: 77 021 323 USD, ami az 1. helynek felel meg az Egyesült Államokban a könyvtári kategóriában. 226
