A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája
A hódmezővásárhelyi GE sűrűn csatlakozott más Gazdasági Egyesületek országos mozgalommá szélesedő felterjesztéseihez, melyekben rendszerint a súlyos helyzetbe jutott mezőgazdasági termelők részére kértek különféle könnyítéseket, például részleges adómentességet. Emellett a tagság maga is kereste a válságból kivezető utat. Egyik ilyen kitörési pontnak gondolták a hússertéstenyészést, melynek beindítására és felfuttatására kedvező kamatozású hitelt kértek Mayer János minisztertől. Az aszálykár miatti rossz terméseredmények arra késztették az egyesületet, hogy segítséget kérő feliratban forduljon a földművelésügyi tárca vezetőjéhez, „mert lassanként kicsúszik a föld a gazdák lába alól” - írták.39 A kormány intézkedéseket hozott a válság enyhítése érdekében: termésrendele- tet adott ki, bevezette a bolettát, és kilencvenötezer pengő értékben 7,5 százalékos kölcsönt bocsátott a vásárhelyi gazdák rendelkezésére, ez azonban messze nem fedezte az igényeket. A boletta vagyis a gabonajegy mázsánként nyolc pengő értékű volt, ebből a termény eladásakor 3 pengőt a termelő kapott, öt pedig az export elősegítését szolgálta.40 Ennek ellenére a mezőgazdaság 1931-ben is az előző évihez hasonló lehangoló helyzetben maradt. így a márciusi éves közgyűlésen Lázár Dezső csak megismételni tudta a bajok orvoslására tett javaslatait. Az ülésen Gregus Máté alelnök idős korára hivatkozva lemondott, helyére Mihály Lászlót választották meg. 1931 őszén a GE anyagi helyzete megrendült, ezért pénzügyvizsgáló bizottságot állítottak fel. Decemberben a választmány kénytelen volt az egyesület gazdálkodásában szigorú takarékossági intézkedéseket bevezetni, ami a dologi és személyi kiadások csökkentését, valamint a tagdíjhátralékok behajtási hatékonyságának növelését jelentette. Az egyesület rossz anyagi helyzetbe jutását a lóversenypálya építésére felvett hitelek visszafizetésének nehézségei, a Vásárhelyi Újság előállítása körüli gondok - később kiderült, hogy a lap nem a GE, hanem Lázár Dezső tulajdonában volt -, a nyomda körüli zavaros tulajdonjogi helyzet, valamint a tagdíjhátralékosok nagy száma együttesen okozták. A hátralékosok közé olyanokat is beszámítottak, akik már évek óta nem jártak gyűlésekre, és tagdíjat sem fizettek, így tartozásuk behajtására nem sok esély volt. Egy sajtóügyi bizottsági ülés jegyzőkönyvének tanulsága szerint Lázár Dezső már 1931 márciusában a lap megszüntetését javasolta. Az újság azonban továbbra is fennmaradt. A bevételi oldal hiányát növelte, hogy a székház helyiségeinek egy részét bérlő, egymást gyakran váltó vendéglősök és boltosok fizetésképtelenség miatt sokszor adósok maradtak a bérleti díjakkal.41 1930-as évről 1-13.; VÚ 1930. június 17. 1-2.; VÚ 1930. augusztus 14. 1; VÚ 1930. augusztus 19. 1.; VÚ 1931. június 16. 2-3.; VÚ 1931. augusztus 9. 2.; VÚ 1931. szeptember 22. 1.; VÚ 1932. augusztus 17. 1. 39 VÚ 1930. április 8. 1.; VÚ 1930. április 24. 1.; VÚ 1930. szeptember 16. 1.; VÚ 1930. szeptember 19. 1. 40VRÚ 1930. május 29-30. 1. 41 MNL CSML HL GE X. 117. Jegyzőkönyv a GE sajtóügyi bizottsága által 1931. március 13-án tartott értekezletről 1-2.; KRUZSLICZ István Gábor, 1999. 20-23.; VRÚ 1931. 205
