A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
amelyben Osváth Béla hirdette alakuló színtársulatát. 1945-1947 között a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság (Osváth Béla Színháza) amatőr tagja. Először néhány szavas epizód szerepeket kapott, de hamar kiderült ének tehetsége, így operett szerepeket is kapott. A második világháború utáni vásárhelyi színházi években, olyan színész óriásokkal játszott együtt, mint Somlay Artúr, Ajtay Andor és Gobbi Hilda. Kecskemét, Szeged és Miskolc után került a fővárosi Operett Színházhoz Vámos László rendező meghívására, buffó szerepkörbe. Később számtalan nagy sikerű operett előadás résztvevője, főszereplője Vásárhelyen is. Nádai (Nővé) Pál (1895-1953) színész, színigazgató. Vásárhelyen született és itt tűnik föl műkedvelőként a helyi színpadokon. Ezután vidéki vándor- és állandó társulatokhoz szerződik, 1930-tól daltársulatot vezet. Nagy Béla (1904—1944) népszínműíró. Református lelkészként szolgált a városban, miközben helyi műkedvelő társulatoknak írt színműveket, bohózatokat. Főbb művei: Csőszfogadás; Tatár bácsi röndölközik; Tanítják a népet; Szerzői estjén maga is fellépett, egyfel- vonásos darabjaiból adtak elő és közreműködött az Iparos Daloskor is. A Belsőszőrháti Fölművelők Körében 1935-ben mutatták be darabjait. Nagy Ferenc, abai (1777-1846) A reformkori magyar- és a vásárhelyi társadalmi élet kiemelkedő személyisége, műfordító, színműpártoló. 1803-ban költözött Vásárhelyre, megyei főjegyző, majd táblabíró, 1831-től megyei főügyész. Elsősorban a helyi művészeti élet pártolójaként és műfordításai révén vált ismertté. A valószínűleg első magyar nyelvű vándor színtársulat, amelyik Vásárhelyen fellépett, az 1816-ban itt járt Nemzeti [Magyar] Színjátszó Társaság adta elő, Kotzebue A keresztes vitézek c. darabját. A Kilényi Dávid vezetése alatt működő pesti, magyar színtársulat Szeged, Szabadka, Hódmező-Vásárhely és Ara- dot érintő vendégszereplésekor, az itt fellépő társulat előadásának beköszöntő beszédére Nagy Ferencet kérték fel. A nemzeti kultúra nagy támogatójának beszéde után egyre több magyar vándor színtársulat látogat Vásárhelyre. Két Nagy Ferenc fordítást is bemutatnak a vásárhelyi közönségnek, a franciából fordított: Jeannot és Collin-t és A. Kotzebue Az eltévedt gyermek c. drámát.139 Németh József (1854-1916) színész, színigazgató. Vásárhelyi fellépésekkel, színpadi szerepekkel kezdi pályáját, majd Krecsányi Ignácz társulatához szerződve bejálja az akkori országot. A fővárosi Népszínházban játszik (1885-1887), majd leghosszabb időt a Király Színházban tölt (1804-1816). Többnyire komikus, prózai szerepekben, majd operett énekesként játszik. Miskolcon egy évadon át (1903-1904) színigazgató. Nótás Szabó Pál (1790-1869) népköltő, dalszerző. Lakodalmakon (talán vőfélyként is), keresztelőkön, névnapokon, disznótorokon, vidám mulatságokon saját rigmusaival, dalaival szerepelt. Nyizsnyay Aranka (1860-1933) óvónő, dalköltő, műkedvelő színész. A vásárhelyi zeneszerző Ny. Gusztáv lánya, az 1880-as évektől szerepel a helyi műkedvelő előadásokon, 1893 novemberében Rátkai László Felhő Klári c. népszínművének címszerepében lépett a vásárhelyi közönség elé. Még idősebb korában is vállalt helyi fellépéseket, 1925-ben játszott Szathmáry Tihamér Cifra Jutka c. népszínművében, mint parasztasszony, a Fekete Sas színpadán. Óvónői pályáján (1891-1933) nagy hangsúlyt fektet a kisgyermekek játszatásá- ra, óvodai Daloskönyvét az egész országban használják. Később, mint a Ref. Nőegylet elnöke számtalan jótékony célú, műkedvelő előadás szervezője, támogatója. 139 IMRE Mihály i. m. 696-698. 184
