A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
Káldor Boriska vásárhelyi születésű és indulású táncművész, a pesti Belvárosi Színház tánckarába kerül 1926-tól. Nyári vándortársulatokban szerepel, 1922-ben Vásárhelyen lép a közönség elé. Kállai (Műnk) Ilona (1930-2005) Kétszeres Jászai-díjas színész, érdemes művész. Lontay Margit nevelt lánya, az árván maradt nyolc éves Ilonát (Lonci) ő tanította a versmondásra. Vásárhelyen a ref. gimnáziumban tűnt föl, versmondással, iskolai színjátszóként, tagja volt a Petőfi Önképzőkörnek is. Ennek ellenére képzőművészeti tanulmányokat kezdett, dekoratőrként is dolgozott, majd mégis jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, amelyet 1955-ben végzett el. Számtalan színpadi alakítása mellett, filmekben, tv-játékokban és a rádióban is szerepelt haláláig.132 Kárpáti Enikő (1963) Kétszeres Főnix-díjas jelmez- és díszlettervező. A vásárhelyen született művész, a Bethlen Gábor Gimnázium diákszínpadosaként szerette meg a színház világát. Az ELTE magyar-népművelés szakát elvégezve, eredetileg színházi dramaturgnak készült, színészként is szerepelt. Majd először a jelmezekkel kezdett foglalkozni, később ez kiegészült a díszlettervezéssel is. Közel száz színházi darab jelmezterve fűződik nevéhez, számtalan fővárosi és vidéki színháznál.133 Kenéz Ernő (1922-1998) operaénekes. A helyi születésű énekes a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett 1942-ben. Már itt föltűnt Fábián Gyula énektanárnak egyedi énekhangjával, a gimnázium énekkarával - szólistaként is - iskolai ünnepségeken, az önképző kör műsoraiban rendszeresen fellépett. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művekkel ismerkedtek itt. Szegeden gyógyszerészetet tanul, bekerül a szegedi fiatalok művészi világába. 1948-tól kerül az operaénekléshez közel, konzervatóriumok közötti énekversenyeket nyerve, majd 1950 bekerül a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatába. 1952-től került be a Magyar Állami Operaházba, tenoristaként, majd 1963-tól a kecskeméti Katona József Színháznál, a következő évadtól a Déryné Színház „vándorszínésze” lesz. 1965-ben befejezi az operaénekesi pályát, Ausztriába költözik. Kardoss Géza (1888-1955) színész, színházigazgató. Vándortársulatával Vásárhelyen lép fel a Nyári Színkörben 1937 és 1942 között. Itt figyel föl - mások mellett - a fiatal tehetségre, Bessenyei Ferencre, és amikor 1942-től a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának nevezik ki, szerződteti őt. Kiss Lajos (1881-1965) néprajztudós. A városi néprajzi gyűjtemény (a későbbi múzeum) első gondnoka, Kossuth-díjas néprajzkutatónkról kevesen tudják, hogy már kisdiákként feltűnt az iskolai önképzőkör szavalóversenyein, ahol tízkoronás pályadíjakat nyert „vígszavalataiért”. Óriási hatással vannak rá a nyaranként Vásárhelyen felbukkanó vándor szín- társulatok, akik az Erzsébet ligeti régi nyári színházban vendégszerepeitek. Először csak bekukucskál a „juhakol” kinézetű színkör deszkafalának résein, majd megismerkedik a színészekkel és segítség fejében bejut a csodák színhelyére, a színpadra, és a kakasülőn nézheti végig az előadásokat. Később tanárai is biztatják a színi pályára és felkerül tandíj- mentes diákként az egyik pesti színiiskolába. Sikeresen elvégzi az iskolát, felveszik a Színész Egyesületbe is, de nem tud elszerződni egyetlen társulathoz sem. Györffy István néprajztudóssal való találkozása viszi azután a népélet tanulmányozása felé.134 Miután megnősült, kevésnek bizonyult a gondnoki fizetés, ezért némi mellékkereset fejében nyilvános 132 OSVÁTH László i.m. 209. 133 https://www.jegy.hu/person/karpati-eniko-3472 134 KISS Lajos: Vásárhelyi kistükör. Budapest, 1964. 17. 181
