A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
копу célú esten.85 Nagy sikert aratott a 18. századi iskoladráma, a Kocsonya Mihály házassága bemutatása is. A háború befejezése előtti évben a haza sorsáért aggódó Ady-estet rendeztek a városháza dísztermében. A megnyitót Félix János önképzőköri elnök tartotta. Ady Endre: A szivárvány halála c. versét az akkor itt tanító fiatal Szabó Magda, későbbi írónő szavalta. Népdalok, Ady versek mellett tartott előadást Osváth Béla: Ady és a magyarság címmel. Az est zárszavát Láng István akkori tanárelnök mondta. Az 1946/47. tanévben a Petőfi Önképzőkörnek nem kisebb személyiség volt a tanárelnöke, mint az itt tanító Németh László. A hatodik-, hetedik- és nyolcadik osztályosok részvételével irodalmi esteket, szavaló versenyeket, diákszínpadot és élő népköltési antológiát mutattak be.86 Az 1948-ban államosított gimnázium Petőfi Önképző köre is megszűnik, ill. néhány évnyi hallgatás után a Diákszínpad előadásaiban éled újjá. Földesi Ferenc magyartanár vezetésével magyar irodalmi szakkör kezd működni a régi önképzőkör hagyományait folytatva, a kor elvárásaihoz igazítva azt. A szakkör az 1962-63-as tanévben kezdi meg működését 12 diák részvételével. Műelemzéssel, versmondással foglalkoztak. Az 1960-as évektől hagyománnyá vált a Bethlen-bálok előtti diák színielőadások rendezése a Béke szálló színpadán, majd külön időpontban a Bethlen-est keretében a kultúrház színpadán. Olyan diákelőadások születtek, mint William Shakespeare Vízkeresztje, vagy Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje, (1953). Blazovich László 1969 és 1980 között vezeti a Bethlen-gimnázium diákszínpadát, amely többek között bemutatta a Kocsonya Mihály házassága c. komédiát (1970), Németh László Petőfi Mez.őherényhen c. drámáját (1972), jól sikerült Ady- és Tomyai-estek mellett, a Ciróka-Maróka c. népi játékot (1977). A darab alapját a Török Károly által az 1860-as években összegyűjtött gyermekversek, -játékok adták, Blazovich László szerkesztette és alkalmazta színpadra, zenéjét Steiner Béla állította össze. A mű nagy értéke, hogy a szereplők vásárhelyi táj szólásban adták elő a színpadi játékot. A gyulai Erkel Diákünnepen Fesztivál-díjat kapott ezért az előadásért a vásárhelyi társulat.87 A kör fennállásának minden korszakában, a helyi- és a magyar színjátszás számára kibocsátó „jó iskolának” bizonyult, egykori diákként került az ország vagy a főváros színpadaira többek között: Lontay (Lencse) Margit, Bessenyei Ferenc, Rajz János, Antal Imre. Emlékezetes, bátor és sikeres előadást tartott a Bethlen-gimnázium 1980-ban. A Bethlen Gábor fejedelemről szóló oratorikus játékot a PMK színpadán mutatták be. Szövegkönyvét összeállította Blazovich László, zenéjét Steiner Béla szerezte, a művet Faragóné Szénásy Emese tanította be. Bende Tibor alakította a fejedelmet, további szereplők voltak Kárpáti Enikő, Kádár Péter, Dezső Péter és mások. Ezután Faragóné Szénásy Emese, majd Cserjés Katalin viszi tovább a gimnáziumi színjátszás hagyományait. 85 Ua. 1940^41. tanévi évkönyv. 43. 86http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/nemeth_las zlo_vasarhelyi_korszaka/pages/nlvk_05 jegyzetek.htm 87 A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve, 1978. 123. 160
